Csodaszép Magyarország 116. Nagykanizsa

Deák tér

Nagykanizsa

A vasember háza

Félúton Budapest és az Adria közt, a Balaton csücskétől mintegy félszáz kilométerre,
(a római kortól kereskedelmi útvonalak találkozásánál)  fekszik Nagykanizsa.
Közepes méretű megyei jogú város Zala megyében.

Földrajzilag a város egész területe a Zalai-dombság területén fekszik, délebbi részei pedig a Zalaapáti-hát részét képezik.
Öt út – többek között a 7-es számú főút, az M 7-es autópálya és a 61-es út – halad keresztül a városon.

Vasutállomás

Vasúti közlekedés:
Nagykanizsa vasútállomás jelentős vasúti csomópont, mivel az országos vasúthálózat több fontos eleme itt találkozik: a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal, Budapest, illetve Pécs felé, a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonal pedig Szombathely felé. Közvetlen nemzetközi vonatok közlekednek Horvátországba, Szlovéniába. A Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa–(Zágráb–Fiume/Trieste) vasútvonal a MÁV 30-as számú vasútvonala, mely az európai törzshálózathoz tartozik.
A zalai dombok és a somogyi fennsík, a Mura és a Dráva folyó mellett több kis patak egybeérésének közelében fekvő Nagykanizsa joggal érdemelheti ki a találkozások városa címet. A város a Zalát és a Murát összekötő Principális-csatorna két oldalán épült.

Vasember-ház

Nemcsak a felszíni formák, hanem a különböző kultúrák is keverednek itt, hiszen Nagykanizsa környékén a magyar, a horvát, a szlovén és a német ajkú lakosság  jól megfér egymás mellett.
A város neve szláv eredetű, a  Knysa szó jelentése:  a fejedelemé.

A város épületei javarészt a 19-20. század fordulóján, eklektikus és szecessziós stílusban épültek.
Műemlékei közül kiemelkedik az Erzsébet téren álló úgynevezett VASEMBER-HÁZ.
A barokk épület nevét onnan kapta, hogy a homlokzatán egy páncélos alak áll strázsát.
A figura egy vaskereskedő cégére volt.

A Fő út 3. szám alatt álló THURY GYÖRGY MÚZEUMBAN  a város régészeti emlékeit és a környék néprajzi értékeit bemutató tárgyakat állították ki.
Az épület egyébként a Batthyány család tulajdona volt.
A múzeumkertben áll a TÖRÖK-KÚT (török eredetű medence), míg Kanizsa történelmi múltját idézi a város déli részén, a vasúton túl a VÁRKAPU EMLÉKMŰ, amely előtt a híres várkapitány Thury György szobra áll.

Alsóvárosi templom

Magyarországon egyedül itt található a cigány holokausztra emlékező alkotás.
Az alsóvárosi  FERENCES TEMPLOM és RENDHÁZ (1702) barokk stílusjegyeket hordoz.

Keresztelőmedencéjét a város utolsó pasájának, Musztafának a sírkövéből faragták a rabigát lerázó  kanizsaiak.
Érdemes felkeresni a város kedvelt kirándulóhelyét a CSÓNAKÁZÓTAVAT és annak környékét (közel 40 hektáros szabadidőközpont), amely a városközponttól alig öt kilométerre nemcsak fürdési és csónakázási, de horgászási lehetőséget is biztosít.
Különlegesség az Eötvös téren található a 17. KELETI HOSSZÚSÁGI KÖR EMLÉKMŰ.

Nagykanizsa területe már i.e. 5000-2500 között is lakott volt; ezt bizonyítják azok az újkőkori leletek, amelyeket itt találtak a régészek. A város első írásos említése 1245-ből való.

Megy Kanizsára

Várát a török kiűzése után, 1702-ben I. Lipót parancsára lerombolták. Köveiből több, ma is álló ház épült.
1860-ban érte el Nagykanizsát a Budapestet Fiuméval összekötő vasútvonal.
(Előtte biztosan nem énekelték, hogy megy a gőzös Kanizsára)
A 20. században a közelben talált fekete kincs, a kőolaj máig meghatározó a településen.