 |
| Kastély |
Letenye
Kapocs dél felé
A megye Horvátországgal szomszédos délnyugati
részén fekszik, 22 km-re Nagykanizsától. Határában folyik a Mura
folyó. A település legnagyobb része a Mura
által feltöltött alföldön helyezkedik el, de határában észak felé kisebb dombok
terülnek el (Julián-hegy, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy).
 |
| Rovásos helynévtábla |
A város csak közúton érhető el, de közúti infrastruktúrája
igen fejlett. A városban üzemelő határátkelőnél ér véget a Budapest–Székesfehérvár–Siófok–Nagykanizsa felől érkező 7-es főút
A település – amely 1981-ben kapott városi rangot – szinte
közvetlenül az 1920 utáni határ mellé épült, ezért rendkívüli határforgalmat
bonyolít le (1923 óta Horvátország felé a fő határátkelőhely)
Neve a szláv leto (nyár) szóból vezethető le.
Neve a szláv leto (nyár) szóból vezethető le.
A vidék már az újkőkor óta lakott, a templom körül 11-13.
századi temetőt tártak fel.
Az 1400-as évek végén mezővárosi rangra emelkedett, ám a török pusztítások során ezt a rangot elveszítette, s csak 1871-ben nyerte vissza.
1728-tól a Szapáry család birtoka, ők építettek maguknak 1820 körül a városban egy KASTÉLYT, amelyben több, mint 50 éve művelődési ház működik.
A kastély öreg tölgyekben és úgynevezett vérbükkben gazdag védett ősparkja 50 Celsius fokos termálvízre épülő gyógyfürdőt vesz körbe, gyermek- és nagymedencével, röplabda- és strandfoci pályával.
Az 1400-as évek végén mezővárosi rangra emelkedett, ám a török pusztítások során ezt a rangot elveszítette, s csak 1871-ben nyerte vissza.
1728-tól a Szapáry család birtoka, ők építettek maguknak 1820 körül a városban egy KASTÉLYT, amelyben több, mint 50 éve művelődési ház működik.
A kastély öreg tölgyekben és úgynevezett vérbükkben gazdag védett ősparkja 50 Celsius fokos termálvízre épülő gyógyfürdőt vesz körbe, gyermek- és nagymedencével, röplabda- és strandfoci pályával.
 |
| 500 éves platán |
1929-ben Béc, 1935-ben pedig Egyeduta községet csatolták
hozzá. Városi rangját 1989. március 1-jén kapta.
 |
| Katolikus templom |
A település barokk KATOLIKUS TEMPLOMÁT 1765-ben emelték.
Nevezetességei
Szapáry-Andrássy-kastély
Szentháromság
római katolikus plébániatemplom
Aranybárány fogadó - épült 1800 körül barokk stílusban
Letényén jött a
világra Nagy Feró, a székelykocsárdi
születésű Nagy János és a nyárádszentbenedeki
születésű Náznán Sarolta erdélyi menekültek
fiaként. Édesapja azért jött át Magyarországra, mert nem akart a magyarok
ellen harcolni a román hadseregben.
Ezután röviddel családja Budapestre költözött.
Jelenleg Őrbottyánban él. Eleinte egy kocsiszínben laktak, majd egy Verőfény
utcai pincelakásba kerültek. Édesapja az 1950-es években hőszigetelő-szakmunkásként
dolgozott, majd kisiparos lett.
 |
| Arany Bárány Fogadó |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése