Csodaszép Magyarország 125. Hahót

Szent Margit templom

Hahót

Ahol a HAHÓTI KÓDEX készült

Nagykanizsától és Zalaegerszegtől egyaránt 25 km-re helyezkedik. A 74-es számú főút mellett terül el, annak egy szakasza elkerüli a műút mellett elterülő szokatlanul hosszú – 6 km – települést.
Magyarország egyik leghosszabb községének is szokták nevezni. Eredetileg egyutcás volt. Határának keleti fele a Szévíz-csatorna árterébe tartozik, lapályos, áradásoknak kitett. A műúttól nyugatra eső terület partos; szántó, erdő és szőlőhegy található itt. 

Molnár vendégház

Alsó- és Felső-Hahót már teljesen összeépült, 1901-ben egyesítették Hahót néven.

A régészeti kutatások igazolják, hogy már a késő vaskorban volt itt település a mai tsz-major helyén. A középkorban avar település volt a Sárkány-szigeten. (Az ásatások még 2006-ban is folytak.) A település "folytonosságát" az eddigi kutatások is bizonyítják (pl.: Cseresznyés-dűlőben talált római sírok). A település nevét először 1234-ból olvashatjuk Hoholt alakban

Nevét a Hahót-Buzád nemzetség ősétől kapta, a német származású Hadolt vagy Haholttól.

Nevét a Hahold nemzetségtől vette ez a Zala megyei apátság; s annak harmadik íze emelte azt a Szent Margit vértanú és szűz tiszteletére szentelt monostort, mely egyházi joghatóság tekintetében a veszprémi püspök alá tartozott.

Földvár a Sárkány szigeten

Az alapítás idejére egy későbbi oklevél vet világot, mely szerint Szent László király a hahóti, másként piliskei monostort egyenesen a somogyvári apát főhatósága alá rendelte, s átokkal fenyegette azokat, akik a monostor javait háborgatni merészelnék.

A középkorban bencés apátság működött itt, s annak szerzetesei készítették a Hahóti kódexet.

Hahót egyházi történelméhez kapcsolódik Magyarország második írott misekönyve a Hahóti kódex.

A kódex a legrégebbi ismert Magyarországon készült sacramentarium. Mérete 180×255 mm. A zágrábi Mikulić püspök a 17. században új kötéssel látta el, és a lapokat egyforma méretűre körülvágták.

A Zágrábi Egyetemi Könyvtárban őrzött kötetet a történészek az egyik legkorábbi ismert magyar zenei kottás kéziratként tartják számon (1075-92).

Tájház

Érdekes látnivalót kínál a környék cselédségének életét bemutató Zrinyi utcai TÁJHÁZ, ahol a vendéget beavatják a kenyérsütés rejtelmeibe, és szalonnasütéssel is kedveskednek a turistáknak.

Csodaszép Magyarország 124. Csesztreg

Pásztorház

Csesztreg

Kerka mente gyöngyszeme

Csesztreg a 86-os másodrendű úttól mintegy három kilométerre fekszik, arról több bekötőúton jól megközelíthető.
A településen vezet keresztül a Lenti–Bajánsenye mellékút, amelyen jelentős átmenő teher- és autóforgalom van Szlovénia felé. Továbbá a faluból indul ki egy út Szentgyörgyvölgy felé, amely több környező településsel biztosít összeköttetést.
Autóbusszal mind Lenti, mind Zalaegerszeg felől jól megközelíthető, a térség valamennyi járata érinti a települést.

A település első említése 1257-ből való Cheztregh néven.
A térségben csak itt volt átkelési lehetőség a mocsaras Kerka környékén, így hamar központi jelentőségre tett szert.

1871-ben azonban elvesztette városi rangját, a fejlődése lelassult. Majd az 1890-ben elkészült Zalaegerszeg–Lenti–Csáktornya vasútvonal is elkerülte a települést, így jelentősége csökkent.

1942-ben hozzácsatolták Kerkaújfalut.

 

Középkori templom

Víztorony

Érdekes a település várbástyára emlékeztető víztornya, amely már messziről üdvözli a községbe érkezőt.

A falu 15. századi, eredetileg román-gótikus SZENT MÓRIC Katolikus templomának késő barokk faliképeit Dorfmeister István készítette. (1803)

Megtekintésre érdemes az Ady utcában található PÁSZTORHÁZ, a zsúpfedeles boronafalú építmény 19. századi, benne állandó kiállítás is látható.

Pásztorház

A pásztorok különleges helyet foglaltak el a falusi társadalomban, annak legtöbbször a peremén. Földtulajdonuk nem lévén, a legszegényebbek közé tartoztak, a helyhez és munkaadóhoz való kötöttség hiánya mégis bizonyos "rangot" adott nekik. A törvénnyel és annak szolgáival való gyakori összetűzések miatt pedig néha valódi tisztelet, sokszor tartózkodó megvetés övezte őket.

Bajánsenye felé haladva a falu szélén található a település sportolási lehetőségeket biztosító SZABADIDŐPARKJA, amelyben a múlt hangulatát idéző régi épületek is állnak.

Csesztreg környékén több védett növényfaj is honos (mint a mocsári kockásliliom és sárga sásliliom). Valamint jelentős szarvasállomány található erdeiben, amelyre a vadászturizmus épül.

45 éves a Pávakör

 

Kockásliliom

Csodaszép Magyarország 123. Szécsisziget

A Kastély

Szécsisziget

A bőkezű Szapáryak

A Kerka partján elterülő falu rövid autóúttal elérhető Lentitől délkeleti rányban.
A község a 18. századtóla Szapáry, a 19. század végétől az Andrássy család birtoka volt.
A Szapáryak építették 1750-60 között a falu lakosainak a ma is álló BAROKK TEMPLOMOT.  Az egyhajós épület gazdag szobordíszítése figyelemre méltó.

Róm.kat. templom

A templom mellett áll a CSALÁDI KASTÉLY is, amely szintén a barokk hagyatéka. Pincéjében a középkori vár részletei láthatók.

 A Kossuth utca 27. számú telken magasodik a Szapáry család XVIII. században épített kastélya, amit a szécsiszigeti vár egy részének a felhasználásával építettek. A vár árkait XVII. századi leírás szerint földsánc vette körül, amit fapalánkok egészítettek ki. Ezek ma is nyomaikban felismerhetők. Azonban a vár árkait 1871-ben a tiszttartó betömette, területét fásította.
Az épületben ma a Kerka Mente Natúrpark információs központja talált otthonra.

 

Bivalyrezervátum

A kastély szomszédságában házi bivalyok legelésznek. A házi bivaly (Bos bubalus domesticus) őse az ázsiai vagy indiai vadbivaly, melynek háziasítása kb. 6000 évvel ezelőtt történt. Magyarországra a 6. század közepén az avarok hozták be.

 

Kilátó

A falu fölé magasodó szőlőhegyen található a szécsiszigeti kilátó. Aki ide felkapaszkodik, az csodás kilátásban gyönyörködhet. A négy szintes kilátó legmagasabb emelete 12 méter magasan áll.

Szécsisziget harmadik jelentős műemlék épülete a vízi malom. Szinte bizonyos, hogy már a középkortól állhatott itt hasonló funkciójú épület, habár első írásos említése a vár jószágai között a XVII. századból való. Jelenleg is jellemző, barokk stílusjegyeket hordozó formáját a XVIII. század közepe táján a birtok tulajdonosai, a Szapáry család révén nyerte el.

Vizimalom

Szécsisziget határában található a Kerkától keletre, a szőlőhegyen álló XIII. századi Mároki-kápolna, az elpusztult Petróc falu temploma, régi temetővel körülvéve. A XVI. században vált elhagyatottá és 1794-ben került sor a helyreállítására. Ide 1945-ben temettek utoljára. A kápolna román stílusát az évszázadok során némileg átalakították. Sajátossága az oltár körül falba épített ülőhelyek. Homlokzatán résablak, a torony oldalain rézsűablakok helyezkednek el. A padozat legnagyobb része tégla, karzata fából van.

Mároki Kápolna

Csodaszép Magyarország 122. Lenti

Szent Mihály katolikus templom

Lenti

Három tájegység találkozása

Lenti az ország és Zala megye délnyugati csücskében, a szlovén, a horvát és az osztrák határ közelében, három tájegység találkozásánál fekszik.
A virágokkal gazdagon díszített város nevét 1237 óta ismerjük, s 1381-ben mezővárosi rangot kapott.
A 12. századi (ma már igen romos) vára egykor fontos hadászati jelentőségű volt, főként Kanizsa török kézre kerülése után.

Borostyán apartman

Lenti napjainkban egy hangulatos kisváros képét mutatja, ahol a kereskedők és a vendéglátók gasztronómiai és borkülönlegességekkel, valamint helyi spcialitásokkal várják az idelátogatókat.

A város büszkesége a LENTI TERMÁLFÜRDŐ és Szent György Energiapark.

Termálfürdő

Vize Európa szerte ismert.

Kiválóan alkalmas degeneratív gerinc- és izületi elváltozások és egyéb  mozgásszervi betegségek kezelésére.

A gyógyvíz hatását a Szent György Energiapark úgynevezett gócpontjai egészítik ki, amelyek segítségével hatékonyabban tudnak a vendégek feltöltődni, pihenni és gyógyulni.
A föld alatt húzódó, sokak szerint gyógyító hatású energiavonalakat a park területén kikövezett utak jelölik.

Hubertus fogadó

Az energiavonalak sugárzását azért tartják gyógyhatásúnak, mert a betegségek feltehetően energiahiányos állapotban alakulnak ki.

A termálfürdő 1340 négyzetméter vízfelületű élménymedencéjét 2004 júliusában avatták fel, s itt vadvízáram, masszázspadok, nyakzuhany és egy

74 méter hosszú óriáscsúszda várja a látogatókat.

A város főterén álló (18. századi) barokk SZENT MIHÁLY KATOLIKUS TEMPLOM freskóit ifj. Dorfmeister István festette.

Lenti vendégei kellemes kirándulást is tehetnek az ország egyik leghosszabb, 32 kilométeres vonalú kisvasútján. 

Kisvasút

A kedvelt erdei „vasparipa” – amelynek mozdonyát egykor Erdélyből szállították jelenlegi szolgálati helyére – a városból indul, s Kistolmácsig viszi az utasokat.

Lentiből autóval fél óra alatt elérhetik a határon túli Lendvát, valamint az Őrség,
Göcsej, Hetés festői szépségű dombjait s az ott megbúvó falvakat.

Hetés vidéke.
A tájat a Kerka folyó nyugati része és a szlovén határ öleli körül.
Legkönnyebben a 75-ös főúton haladva Lentinél jobbra fordulva érhető el.
A környékre mindig is jellemző volt a fejlett háziipar.
Közismert a hetési szőttes (ing, vállkendő, gatya) és a remek hímzés.
A tájék vargáinak keze nyomán a karakteres hetési bocskor készült egykor.
Nemesnép haranglába különösen szép példája a tájegység védjegyeként számos helyen előforduló, hasonló jellegű építménynek.

Csodaszép Magyarország 121. Bázakerettye

Katolikus templom

Bázakerettye

Felüdülés a termálvízben

A falu a Letenye és Páka között fekvő mellékút mellett fekszik.
Több autóbuszjárat köti össze Lentivel és Letenyével.
A község a Csömödéri Állami Erdei Vasút vonalhálózata mellett található, így turistaszezonban két vonat Lentivel, további kettő pedig Csömödérrel is összeköti a települést.

Erdei vasút

Az egységes Bázakerettye község csak 1937 óta létezik, előtte két önálló faluból, Bázából és Kerettyéből állt.
Báza – jelentése bodza (szláv) – első említése 1352-ből való,
Kerettye – jelentése vakond (szintén szláv) – pedig 1353 óta szerepel az iratokban.

1923-ban hirtelen szerencse köszöntött a két falura, mivel Kerettye határában, Budafapusztánál az Angol–Perzsa Olajtársaság próbafúrása során kőolajat kerestek a földben, ám ekkor még nem találtak.
A Budafa–2-es kút fúrásakor 1937. február 9-én azonban az Eurogasco cég sikerrel járt így megtalálva Magyarország első kőolajmezejét, amely egyben metángáz forrásként is szolgált.
1938-ig összesen 3 kutat fúrtak az újonnan egyesített településen leginkább Báza és Kerettye között.

Mára az olajmezők nagyrészt kimerültek, így már mindössze 100 ember dolgozik az ehhez kapcsolódó létesítményekben. 

Már nem működő olajfúró

Azonban az 1990-es években a községben felfedezett termálvíz újabb lendületet adott Bázakerettye fejlődésének.

A Nagykanizsa és Lenti között félúton fekvő község többek közt 2003-ban felújított és kibővített TERMÁLFÜRDŐJÉNEK köszönheti jó hírnevét.
Zala megye igen gazdag meleg vizű forrásokban, amelyek már a 18. század óta ismeretesek, de kiaknázásuk sok helyütt egyelőre csak terv.

Ennek ellenére egyre bővül azon települések száma, amelyek a gyógyulást keresőket várják.

Természetesen az Interneten keresztül nem derülhet ki, hogy Bázakerettye lakói vendégszerető emberek, ezért jó szívvel ajánlom mindenkinek, hogy személyesen is látogasson el a településre

Budafai arborétum

A községtől kellemes kirándulással – Maróc felé – érhető el a VÉTYEMI ŐSBÜKKÖS amelynek erdejében az érintetlen bükkfák méltán örvendenek nagy hírnévnek.

Csömödérre (északnyugat), illetve Kistolmácsra (délre)  a községet is érintő kisvasúttal lehet eljutni.
Az említett kisközségek határában horgásztavak találhatók.

Salamon vendégház

Csodaszép Magyarország 120. Letenye

Kastély

Letenye

Kapocs dél felé

A megye Horvátországgal szomszédos délnyugati részén fekszik, 22 km-re Nagykanizsától. Határában folyik a Mura folyó. A település legnagyobb része a Mura által feltöltött alföldön helyezkedik el, de határában észak felé kisebb dombok terülnek el (Julián-hegy, Öreghegy, Kecskehát, Béci-hegy).

Rovásos helynévtábla

A város csak közúton érhető el, de közúti infrastruktúrája igen fejlett. A városban üzemelő határátkelőnél ér véget a Budapest–Székesfehérvár–Siófok–Nagykanizsa felől érkező 7-es főút

A település – amely 1981-ben kapott városi rangot – szinte közvetlenül az 1920 utáni határ mellé épült, ezért rendkívüli határforgalmat bonyolít le (1923 óta Horvátország felé a fő határátkelőhely)
 Neve a szláv leto (nyár) szóból vezethető le.

A vidék már az újkőkor óta lakott, a templom körül 11-13. századi temetőt tártak fel.
Az 1400-as évek végén mezővárosi rangra emelkedett, ám a török pusztítások során ezt a rangot elveszítette, s csak 1871-ben nyerte vissza.
1728-tól a Szapáry család birtoka, ők építettek maguknak 1820 körül a városban egy KASTÉLYT, amelyben több, mint 50 éve művelődési ház működik.
A kastély öreg tölgyekben  és úgynevezett vérbükkben gazdag védett ősparkja 50 Celsius fokos termálvízre épülő gyógyfürdőt vesz körbe, gyermek- és nagymedencével, röplabda- és strandfoci pályával.

500 éves platán

1929-ben Béc, 1935-ben pedig Egyeduta községet csatolták hozzá. Városi rangját 1989. március 1-jén kapta.

Katolikus templom

A település barokk KATOLIKUS TEMPLOMÁT 1765-ben emelték.

A kastély parkjában egy több mint 250 éves platánfa áll.

Nevezetességei
Szapáry-Andrássy-kastély
Szentháromság római katolikus plébániatemplom
Aranybárány fogadó - épült 1800 körül barokk stílusban

Letényén jött a világra Nagy Feró, a székelykocsárdi születésű Nagy János és a nyárádszentbenedeki születésű Náznán Sarolta erdélyi menekültek fiaként. Édesapja azért jött át Magyarországra, mert nem akart a magyarok ellen harcolni a román hadseregben.
Ezután röviddel családja Budapestre költözött. Jelenleg Őrbottyánban él. Eleinte egy kocsiszínben laktak, majd egy Verőfény utcai pincelakásba kerültek. Édesapja az 1950-es években hőszigetelő-szakmunkásként dolgozott, majd kisiparos lett.

 

Arany Bárány Fogadó

 

Csodaszép Magyarország 119. Szepetnek

"Őrangyalok" plébánia

Szepetnek

Sváb hagyományok

Szepetnek Nagykanizsával szomszédos település, tőle délnyugatra fekszik hét kilométerre. Határa igen nagy, zömében sík, kisebb részben dombos. A községen folyik át a Berki-patak. Eredetileg a Murával gyakorlatilag párhuzamos postaút mentére települt, számos mellékutcájával azonban többutcás falu.

A község nevével először 1184 és 1188 közötti forrásban találkozhatunk Scepethnuc alakban. Később a Sepethnuk (1325), Seputhnek (1419), Zepethnek (1493) formák használatosak. Szláv eredetű helységnév, közszói jelentése csatorna, patak, továbbá forrás, vízesés

Jól jellemzi a környék heterogén lakosságát, hogy a szomszédos, javarészt horvát anyanyelvűekkel ellentétben Szepetneken a svábok élnek többségben, és ápolják mind a mai napig hagyományaikat.
A községben német NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY is megtekinthető.
A gondozott, csendes, hangulatos kis falu 1752-ben épült BAROKK TEMPLOMA a 18. században készült, hársfából faragott szószéket rejt.
Kiváló horgászcélpont lehet a település 23 hektáros víztározója.

Evangélikus templom

Nevezetességei:
Római katolikus templom: A település legjelentősebb kultúrtörténeti emléke az 1752-ben felszentelt, barokk stílusú, műemlék jellegű katolikus templom. Hársfából faragott szószéke feltehetőleg XVIII. századi eredetű, oltára 1900-ban készült. Érdekessége, hogy a templom oldalhajójában helyezkedik el és a sekrestye felől közelíthető meg. A szószék közelében található a Batthyány család címere.
Evangélikus templom
Batthyány-kúria
Jóléti-víztározó: A község határában, 23 hektárnyi területen a kikapcsolódás, üdülés lehetőségével.

Szepetneki horgásztó

Csodaszép Magyarország 118. Tótszerdahely

Nemzetiszín templom

Tótszerdahely

Nemzetiszin templom

A község Nagykanizsától délnyugatra, a Nagykanizsa-Szepetnek-Letenye országút mellett fekszik, délről Horvátországgal és a Murával határos.

A Mura a Dráva leghosszabb mellékfolyója, amelyen négy országot (Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország) érint.
Környéke kedvesen lankás, enyhén dombos

A Letenyétől pár kilométernyi távolságban, a Mura bal parti síkján fekvő település vásártartási napjáról kapta nevét, s így 1370 óta ismeretes.
A község nevében is szereplő „tót” megnevezés a 19. századig nem csupán a szlovák népcsoportot jelölte, hanem általában a szlávokat.
Ezen a vidéken főként a horvátok és kisebb részt a vendek, vagyis a szlovénok éltek,

Jézus Szíve templom

A túlnyomórészt horvátok lakta falu egyik látványossága az 1993-ban felszentelt TEMPLOM, amelynek belső kialakítása teljesen egyedi.

A vörösre pácolt fagerendák, a fehérre meszelt fal és a zöld színű padló ugyanis pontosan a nemzeti  színeket jeleníti meg.

A község közelében lévő KAVICSBÁNYA-TÓ ideális feltételeket teremt a horgászoknak.
( A falu férfi lakosai máig gyakorolják a helyi halfogó módszert, a merőzést).
A környező vidék a fácánvadászatok kedvelt területe.

Nevezetessége:
Fedák Sári színművésznőnek volt itt birtoka.

Fedák kúria

Zrínyi Katarina:       "Nála nagyobbat nem szült horvát anya…" írja róla életrajzírója Juraj Tomljenović
A bájos, törékeny termetű, de erős jellemű Frangepán Katarinát, Zrínyi Péter gróf feleségét a horvát írók rendkívüli, minden helyzetben példamutató asszonynak mutatják be, aki műveltségével, öntudatos, határozott magatartásával, családja és hazája iránti szeretetével, tragikus sorsával példakép az utókor számára.
Legidősebb lánya Zrínyi Ilona.

Horvát nyelvű iskolát neveztek el róla.

Zrínyi Katarína Horvát iskola

2001-ben úgy döntöttek, hogy megrendezik az I. Tótszerdahelyi Rétesfesztivált, melynek fő motívumaként kimondottan ezt a horvát népi hagyományt - a hagyományos  horvát rétessütést- helyezték a rendezvény középpontjába.

Rétesfesztivál

Szt István szobor

Csodaszép Magyarország 117. Fityeház

Római katolikus templom

Fityeház

Muraközi hagyományok

Nagykanizsától délre, a Principális csatorna partján fekvő faluban érdemes megállni és szemügyre venni a Muraközre jellemző építési stílust.

Vonattal megközelíthető a Székesfehérvár–Gyékényes vasúti fővonalon.

A levéltári adatok először 1422-ben szólnak a faluról, ekkor Fythyefelde alakban olvashatjuk. A későbbiekben Fygehaza (1531), Fytthye (1573), majd Fityeháza (1786) változatai ismeretesek. Mai végleges formájában 1877-től fordul elő. A Fityeház elnevezés előtagja személynév, mely a "fites-finta" szó családjával áll összefüggésben, és ehhez járult a -ház(a) utótag lakóhely, otthon értelemben.
A hosszúkás alaprajzú, keskeny épületek jól tükrözik  az évszázados hagyományokat.

Fogathajtás

A falu azonban nemcsak az építészetben, hanem szokásaiban is megőrizte elei hagyományát.
A lakodalmi és szüreti mulatságok felejthetetlen élménnyel gazdagítják az idelátogatókat.
Építészeti emlékei közül a népies barokk pieta, Szt Flórián és Szt Vendel-szobor emelkedik ki.

komor tényeket tudunk meg a forrásokból. 

Szt. Flórián és Szt. Vendel

Például 1597-ben arról írnak, hogy a falu teljesen üres volt. Csak 1680 után lakta ismét Fityeházát egyetlen lutheránus jobbágy, aki robot fejében a vár rétjeit kaszálta.

1756-ban mar 36 jobbágyról és 2 házas zsellérről szóltak a források; 38 házát is említették a falunak. A jobbágyok évente öt nap gyalogrobottal szolgáltak, s készpénzzel is adóztak.

A községi elemi iskola 1925-ben két tanerővel működött.
Három kis szatócsüzlet, egy kovács és egy molnár is volt itt. A lakosság életét még mindig a szegénység jellemezte, mindössze két parasztnak volt tíz holdnál több földje.

A Mura és a Principális-csatorna közelsége miatt a halászat továbbra is jelentősnek mondható, a háziiparok közül pedig a vesszőfonást kell kiemelni. Kitűnő takácsaik voltak, a délszláv közösségeket ők látták el a szükséges termékekkel.

Szent István szobor

Az addig szükségtantermekben is zajló oktatás 1994. szeptember 1-jétől szép és korszerű körülmények között folytatódhatott. Ennek ellenére azonban tizenhat tanév után, 2007-ben az iskola bezárta kapuját.

Nevezetessége:

Szent István-szobor

1959-ben kultúrház épült mozival - lakossági összefogással, ezt 1985-ben renoválták.
A Művelődési Otthon egyben ismeretterjesztő előadások, egyéb ifjúsági és gyermekprogramok, népünnepélyek, szórakoztató alkalmak helyszínéül is szolgál.
A kulturális igényeket a könyvtár is kielégíti. Korábban a település legjelentősebb rendezvénye a pünkösd napján tartott búcsú volt. Az iskola legutóbbi bővítésével felszabadult egy tanterem - az ún. kápolnás iskola -, amelyet a korábbi években a fityeháziak templomként használtak. 1994-95-ben az önkormányzat, a katolikus egyház, valamint a lakosság pénzbeni és munkával való hozzájárulásával az épületet felújították és átalakították, így ma újra templomként funkcionál. Felszentelése 1995-ben pünkösd napján történt.

Joy's Cafe