 |
| Kám, Szent András apostol templom |
Kám
Földrészek randevúja
Megközelíthető Budapestről, illetve Szentgotthárd és Vasvár felől a 8-as főúton, Szombathelyről a 87-es főúton.
Rosty Ferenc (†1790) vasi alispán, királyi tanácsos Mária Terézia úrbérrendezés korában egy 201 úrbéri holdas földbirtokkal rendelkezett Kámon.
A Kám határában levő JELI ARBORÉTUM Magyarország egyik legismertebb, legszebb
természeti rezervátuma. Kialakulása
pedig mindenképpen egyedi.
Az arborétum hátsó részein egy teljesen újszerű ötletet valósítottak meg: a hazánkkal egy szélességi körön fekvő országokban honos növényeket telepítettek oda.
Így megtalálhatók itt a Balkán, az amerikai kontinens, a Kaukázus, Kína és Japán egyedei is.
Az arborétum hátsó részein egy teljesen újszerű ötletet valósítottak meg: a hazánkkal egy szélességi körön fekvő országokban honos növényeket telepítettek oda.
Így megtalálhatók itt a Balkán, az amerikai kontinens, a Kaukázus, Kína és Japán egyedei is.
A mára 70 hektárosra nőtt arborétum területén ötven
fenyőfaj, több mint negyven örökzöld lombosfa-faj, a lágy szárú hagymás vagy
hagymagumós növények legalább száz faja él.
A párás környezetet a
Kaponyás-patak körül létrehozott több pici tó biztosítja, amelyek nem csak hasznosak, de növelik a park vonzerejét is.
Az arborétum buja növénytársulásai között érheti el a kiránduló a HÉT-FORRÁST, s az itt eredő csermelyek kristálytiszta vize örökre feledhetetlen emlék marad.
Az arborétum buja növénytársulásai között érheti el a kiránduló a HÉT-FORRÁST, s az itt eredő csermelyek kristálytiszta vize örökre feledhetetlen emlék marad.
 |
| Emlékmű körtefából |
A parkalapító gróf.
Az első magyar arborétumok a 19. században jöttek létre, amikor a nyugatra utazó arisztokrácia megcsodálta az akkoriban ott már létező pompás parkokat.
Hazatérve sokan közülük szintén parképítésbe kezdtek.
Ilyen nemes volt Ambrózy-Migazzi István gróf (1869-1933) is, a Jeli Arborétum alapítója.
A jogász és botanikus grófnak 150 ezer növényből álló babérmeggyligete volt.
Vadkörtefából faragott emlékműve a parkban áll, ahogyan sírja is, amelyen a következő felírat olvasható: Semper vireo – Mindig zöldellek !
Az első magyar arborétumok a 19. században jöttek létre, amikor a nyugatra utazó arisztokrácia megcsodálta az akkoriban ott már létező pompás parkokat.
Hazatérve sokan közülük szintén parképítésbe kezdtek.
Ilyen nemes volt Ambrózy-Migazzi István gróf (1869-1933) is, a Jeli Arborétum alapítója.
A jogász és botanikus grófnak 150 ezer növényből álló babérmeggyligete volt.
Vadkörtefából faragott emlékműve a parkban áll, ahogyan sírja is, amelyen a következő felírat olvasható: Semper vireo – Mindig zöldellek !
A parkot a rododendronok (havasszépe)
tették ismertté a nagyközönség előtt.
Ezek az üvegházban nevelt apróbb fajai azálea néven ismertek.
Ezek az üvegházban nevelt apróbb fajai azálea néven ismertek.
 |
| Rododendron |
Nevezetességei az Arborétumon kívül:
Szent András apostol templom
Szent András apostol templom
Az 1780 körül épült templomot a későbbiekben átalakították,
de barokk jellegét megőrizte. Berendezése is - a fő- és a mellékoltárok, a
szószék - a XVIII. század második felében készült barokk munkák.
Szentháromság kápolna
 |
| Jeli Arborétum. Virágzó havasszépe |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése