Csodaszép Magyarország 77.

Szent László katolikus templom

 

Sárvár

Ahol az első magyar nyelvű könyvet nyomtatták.

A mai város úgy jött létre, hogy 1902-ben Sárvárhoz csatolták Vármellék és Tizenháromváros községeket, 1912-ben Sárt és Péntekfalut, majd 1968-ban még Rábasömjént is.
A Rába és a Gyöngyös összefolyásának közelében fekvő kisváros már a magyarok bejövetele előtt kedvelt településhelye volt a rómaiaknak és az avaroknak egyaránt.
A honfoglalás után a települést földvárral erősítették meg, s valószínűleg e várról kapta a nevét is – SaarWar - , első írásos említése 1288-ból való.
Az eredetileg királyi birtoknak számító várost az egyre nagyobb hatalomra szert tevő Kőszegi-oligarchia a 14. század elején bekebelezte, s csak Károly Róbert szerezte vissza tőlük 1327-ben.
Ekkoriban Castrum Nigrum néven ismerték a várat és a körötte elterülő települést.
Ám Zsigmond király több más királyi birtokkal együtt Sárvárt is eltékozolta, így került az a Kanizsai család birtokába.
A család utolsó női sarja, a mindössze 12 éves Kanizsai Orsolya 1534-ben feleségül ment Nádasdy Tamáshoz, így az egész Kanizsai vagyon beleolvadt az egyre növekvő Nádasdy birtokba.
A mezőváros a Nádasdyak idején (1534-1670) élte virágkorát.
A nagy műveltségű Nádasdy Tamás a reformáció kulturális fellegvárává varázsolta a várat:
iskolát építtetett, több művészt is az otthonába invitált (például Tinódi Lantos Sebestyént).
Az általa alapított nyomdában munkálkodott Sylvester János, s itt készült az első, magyar nyelven kinyomtatott könyv az Új Testamentum 1541-ben, de Sylvester nevéhez fűződik az első nyomtatott magyar-latin szótár, a Grammatika Hungaro-Latina is. 

Nádasdy Kastély

Fürdőkomplexum

Vasútállomás

Az ötszögletű várban kapott helyet a Nádasdy Ferenc Múzeum, amelyben a város története és a Nádasdyak élete követhető nyomon (korabeli, bár nem eredeti bútorok segítségével).
Értékes üveg-, térkép-, huszár- és fegyverkiállítása is látogatható.
Az épület legszebb része a nagyterem, amelynek falait megannyi freskó díszíti, amelyek a tizenöt-éves háború csatáit és báró Nádasdy Ferenc, a portyázó törökökkel hadakozó dunántúli főkapitány, a „fekete bég” haditetteit örökítik meg. (Nádasdy unokája rendelte meg).
Nádasdy Ferenc özvegye volt Báthory Erzsébet, akit csejtei rémtettekkel rágalmaztak meg.
1671-ben Nádasdy Ferenc kivégzésével birtokait is elvették, és a vár a Draskovichoké lett, akik alatt hanyatlásnak indult, ahogy hadi jelentőségét apránként elvesztette. 1704-ben meghódolt a kurucoknak, 1809. június 2-án pedig, a napóleoni háborúk folyamán a város francia kézre került, a francia csapatok novemberig maradtak itt.
Az új fellendülés akkor kezdődött, amikor 1803-ban az Este-Modenai család vette meg az uradalmat. A várat igényeiknek megfelelően átépítették. A várost 1871-ben fosztották meg város címétől; ugyanebben az évben érte el a vasút. Elektromos energiát 1897-től kapott az ikervári erőműtől. E két tényező lehetővé tette a nagyipar megtelepedését: 1895-ben cukorgyárat, 1904-ben műselyemgyárat építettek;
A 20. század elején az uradalmat új tulajdonosa, Lajos bajor királyi herceg mintagazdasággá fejlesztette. Ekkor alapították azokat az oktatási intézményeket, amelyekből a mai iskolarendszer kifejlődött. 1909-ben avatták fel a kórházat.
A vár udvarán nyaranta szabadtéri előadásokat rendeznek, de az egykori erőd ad helyet a művelődési otthonnak és a városi könyvtárnak is.

A hangulatos kisváros nevezetességei közé tartozik még a várral szemközti, népies-klasszicista stílusban emelt, négyoszlopos oromzatú Evangélikus templom és a főtéren álló barokk Szent László-Templom.
Az ide betérő éber látogató egy furcsaságra is figyelmes lehet: a mennyezeti freskón az egyik angyalfigura szárnya kilóg a kép keretéből. Ez a megoldás - nekem legalábbis - szokatlan.

A vár körül a Gyöngyös patak partján terül el az arborétum (az egykori várkert), amely kellemes kikapcsolódást ígér, s amelynek éke egy 1862-ben ültetett, 36 méter magas piramistölgy, de a sétáló négy 300-400 éves mocsári tölgyfát is láthat itt.

A város közelében két különböző hévforrás is fakad.
Az egyik 1200 méter mélyről feltörő 43 Celsius-fokos, mozgásszervi panaszok és sportsérülések gyógyszer.
A másik nőgyógyászati problémák kezelésére alkalmas.
A tavak víztükrét öt napozósziget és öt híd tagolja és teszi hangulatossá.

Tinódi Lantos Sebestyén a kor leghíresebb vándor lantosa, élete vége felé érkezett Sárvárújszigetre, a Nádasdy várba, s itt lelt végül örök nyugodalmat. Leghíresebb költeményei: Az Eger vár viadaljáról való ének, a Szegedi veszedelem, a Budai Ali basa históriája és a Dávid király.

Spirit Hotel