Cák főutcája a templommal |
Cák
Gesztenyés pincesor
A Kőszeghegyalján elhelyezkedő falu Szombathelytől
25 km-re északnyugatra, Kőszegtől 6 km-re délre, a Kőszegi-hegység keleti lábánál található.
Csak közúton közelíthető meg a Kőszeg - Bozsok - Rohonc útról a községnél letérve.
A község területén már a római korban laktak emberek, ezt bizonyítják a határában előkerült római kori sírok. A 8. század végéről származik az a két frank szárnyas vaslándzsa, amit szintén itt találtak.
A mai települést 1279-ben villa Chak néven említik először. Kezdetben a velemi Szent Vid várának tartozéka volt, majd a rohonci uradalomhoz tartozott.
1980-ban megalakult a Kőszegi Tájvédelmi Körzet, 1997-ben alapító tagja az Írottkő Natúrparknak.
A falut a természeti katasztrófák sem kerülték el és a másfél napos esőt követően 2009. június 24-én a Kőszegi-hegységről lezúduló árvíz több utcát és hidat megrongált.
Csak közúton közelíthető meg a Kőszeg - Bozsok - Rohonc útról a községnél letérve.
A község területén már a római korban laktak emberek, ezt bizonyítják a határában előkerült római kori sírok. A 8. század végéről származik az a két frank szárnyas vaslándzsa, amit szintén itt találtak.
A mai települést 1279-ben villa Chak néven említik először. Kezdetben a velemi Szent Vid várának tartozéka volt, majd a rohonci uradalomhoz tartozott.
1980-ban megalakult a Kőszegi Tájvédelmi Körzet, 1997-ben alapító tagja az Írottkő Natúrparknak.
A falut a természeti katasztrófák sem kerülték el és a másfél napos esőt követően 2009. június 24-én a Kőszegi-hegységről lezúduló árvíz több utcát és hidat megrongált.
A Kőszegtől délre fekvő Cák környékén mindig is jelentős
volt a szőlőtermelés, ám a filoxéravész folytán hatalmas pusztulás következett
be a cáki ültetvényekben is.
A filoxéra előtt fehér bort készítettek, ma már vegyesen fordul elő.
Bár újratelepítették a tőkéket, régi ízét, jó hírét már nem nyerte vissza a szőlő, s helyette
gesztenye- és gyümölcsfák ültetésére szavazott a gazdák legtöbbje.
A pincékben a gyümölcstárolókat vesszőből fonják.
A filoxéra előtt fehér bort készítettek, ma már vegyesen fordul elő.
Bár újratelepítették a tőkéket, régi ízét, jó hírét már nem nyerte vissza a szőlő, s helyette
gesztenye- és gyümölcsfák ültetésére szavazott a gazdák legtöbbje.
A pincékben a gyümölcstárolókat vesszőből fonják.
A falu szélén álló védett GESZTENYÉS PINCESORBAN sem – vagy
jobbára nem – bort, hanem gesztenyét
tároltak.
A kicsiny, előreugró pinceházak talpgerendás, boronafalas, földes padozatú, zsúppal fedett technikával épültek. A gerendák gesztenyefából készültek.
az 1960-as években még 33 épületből álló pincesoron ma már csak egy tucat ház áll.
Területükön múzeum fogadja a látogatókat, ahol a szőlészkedés eszközei és egy bognárműhely tekinthető meg.
A kicsiny, előreugró pinceházak talpgerendás, boronafalas, földes padozatú, zsúppal fedett technikával épültek. A gerendák gesztenyefából készültek.
az 1960-as években még 33 épületből álló pincesoron ma már csak egy tucat ház áll.
Területükön múzeum fogadja a látogatókat, ahol a szőlészkedés eszközei és egy bognárműhely tekinthető meg.
Műemlék pincesor |
A sétáláskor figyelni kell, mert az erdő nagy része magánterület.
A gesztenye ugyan őshonos, de nagyon sokat telepítettek már.
A gesztenyefa száraz levelét alomnak, zölden pedig teának használják (pl. asztmára jó!).
Az erdőben muflonok is előfordulnak.
További nevezetessége:
1697-ben
már Kőszegszerdahely filiája és ekkor már van egy leromlott temploma. Az
egyházi birtokait az uradalom foglalta el. 1733-ban arról értesülünk,
hogy a régi Szent Péter és Pál templomból már csak egy torony áll. 1757-ben még romladozó
régi tornya látszik, de 1786-ban már sem temploma sem papja nem volt Cáknak.
1894. őszén Szombathelyi Hidasy Kornél
megyés püspök szentelte fel a Szent Péter
és Pálnak
titulált katolikus templomot, amelynek tervezője Ludwig Schöne
bécsi építész.
A Kőszeg és Vidéke 1894. 47.02.2. számában így ír: "A
templom munkálkodott: Schapfer Pál, Paller András, Lauringer János, Wilfinger
József, Petán Mátyás, Tangl Adolf, Güntner János, Eberhard Sándor és Huber
József, Gál József, Gruber Adolf, Lemke Károly.... A mellékoltár a czáki
nők gyűjtésének eredménye, úgy a szép zászló is. Az egyházi ruhákat a
szerdahelyi plébános szerezte. Az új csillárt pedig özv. Weiszenbeckné asszony
Kőszegről ajándékozta...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése