Csodaszép Magyarország 8

                                                                     Érd,  Minaret

 

Érd

Érd megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest megyében, az Érdi járás székhelye. Érd 1978 óta város, 2006 óta megyei jogú város. Korábban Európa legnagyobb falvaként emlegették.
Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai.

"Érd-Parkváros tájképileg legszebb része a szarmata mészkőbe bevágódott karsztos aszóvölgy, a Fundoklia.
A Fundoklia - völgyben tárták fel 1963-64-ben  a neandervölgyi ősember vadásztelepét.
A kb. 50 ezer évvel ezelőtt itt megtelepedett ember pattintott kőeszközei alapján az itteni kultúrát a franciaországi mousterienhez sorolták. A mintegy 50 ezer állatcsont és fog feldolgozása során megállapították, hogy a vadászott több mint 30 állatfaj között a barlangi medve elejtése volt jellemző.
Rajta kívül kerültek elő gyapjas orrszarvú, mamut, barlangi hiéna, barlangi oroszlán, gímszarvas, rénszarvas és más fajok maradványai is. Az anyag egy része visszakerült Érdre és a Magyar Földrajzi Múzeum érdi témájú kiállítási termében tekinthető meg.
Az Óváros feletti Kakukk-hegy folytatását képező Sánc-hegyen, miként neve is mutatja, bronzkori (Kr.e. 1600 körüli) földvár nyomai láthatók, ahol később a rómaiak is őrtornyot tartottak fenn.
Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Ófalu ill. a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 177 méteres Kakukk-hegy Ófalu fölött, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet.
1993-ban, Érd első okleveles említésének 750. évfordulóján adták át a Harangjátékot.
A harangjáték12 harangja 45 dallamot szólaltat meg. (Érd, Szent Mihály tér)
A XV. századi romokon újjáépülő templomot 1723-ban áldották meg. Illésházy János kegyúr bőkezűségéből épült fel a templom órapárkányos tornya 1774-ben. A templomtornyot két övpárkány tagolja három részre, díszítését ion oszlopfejezetű pilaszterek szolgálják.
A templomhajó padlósíkja mintegy 2 m-rel mélyebben fekszik, mint a torony bejárati szintje. A templomhajóba lépcsősor vezet le."
A római hadi út nyomvonala mellett emelkedik a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. sz.-ban épült dzsámi minaretje. Az épületet és a hozzá kapcsolódó dzsámit  A FEHÉRVÁRI Hamza bég által építtetett palánkvár területén emelték.
(Érdet sokáig Hamzsabégnek is hívták).
 A 23 m magas érdi minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. Törzse 12 szög alaprajzú. Körerkélyéhez 53 db változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják."
A szomszédos dzsámi sajnálatos módon nem élte túl az évszázadok viharait.
(Hazánkban egyébként három városban maradt meg minaret: Egerben, Pécsett és Érden).
A minaret mellett van Érd gyógyfürdője, amelynek 800 méterről feltörő, 42 Celzius fokos, nátrium-hidrokarbonátos, kloridos, szulfátos termálvize ivókúra formájában gyomorbetegségek esetén nyújt enyhülést.  Benne megmártózva a reumatikus és köszvényes bántalmakkal bajlódók remélhetnek javulást.
Ma már csak faltöredék maradt a Kutyavárból, egy gótikus vadászkastélyból, ami a néphit szerint Mátyás király ölebeinek, vadászkutyáinak lakhelye volt.

II. Lajos emlékművét 1926-ban a mohácsi csata 400 éves évfordulójára állították. Az emlékmű, melyet egy római korból származó oroszlán díszít, II. Lajos király (1516-1526) érdi tartózkodását örökíti meg.

Magyar Földrajzi Múzeum
A város központjában található az "egykori híres "Pelikánnak" nevezett vendégfogadó, majd később Wimpffen-kúria klasszicista stílusjegyeket viselő épületegyüttese.
Sem pontos építési idejét, sem tervezőjét nem ismerjük, csak feltételezéseink vannak az építészeti formajegyek alapján, hogy Hild József alkotása lehet."
A Múzeumban Kőrösi Csoma Sándor, Teleki Pál és Benyovszky Móric munkásságának emlékei fedezhetők fel.

Csak a hozzáértőknek! :
A Kakukk-hegy az ország azon ritka területeinek egyike, amelyen az erdő-gyep mozaik formájában maradt fenn. Ezt azért fontos kiemelni, mert a hazai lösztájakon löszerdőssztyepnek legggyakrabban csak egy-egy fátlan alkotója, a löszpusztagyep vagy a löszlegelő, található.

A kakukk-hegyi lösznövényzet nem elszigetelt terület, hanem az érd-százhalombattai Sánc-hegy további értékes lösznövényzet-maradványaival - sánc, tumulusok, magaspart, százhalombattai Téglagyári-löszvölgyrendszer és téglagyár lejtői - a mezsgyék, ill. a felhagyott és részben regenerálódott lösznövényzetű kisparcellák révén kapcsolatban van.