Csodaszép Magyarország 5.

 Ráckeve

Ráckeve, Pest megyében, a Csepel-sziget déli részén található, a Ráckevei-Duna partján.
A város 1989-ben kapta meg ismét a városi jogot. A Ráckevei járás és kistérség székhelye.
Ráckeve területe már a rézkorban lakott volt.
A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt.
Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke (vagy Szentábrahámtelke) község és egy, a 12. században épült kolostor, első írásos említése 1212.
A görög rítusú monostorával együtt a tatárjárás idején elpusztult.
A város kiemelkedő kincse az 1487-ben épült késő gótikus stílusú Nagyboldogasszony-templom, amely Magyarország egyetlen középkori ortodox szerb temploma.
Falait a 18. század végi, bizánci stílusú falképek díszítik.
A két gótikus oldalkápolnával bővített templom az úgynevezett Szerb porta udvarán áll, ugyanitt található a szerb plébániaház, a harangozó háza és az iskolaterem is.
Az épületegyüttes harangtornya már a barokk kor remeke, élénk-kék színével messziről vonzza a tekintetet.
Keresztelő Szent János római katolikus templom (műemlék jellegű)
Református templom (1913-ban készült el neogótikus stílusban)
Savoyai-kastély (barokk) Savoyai Jenő számára épült 1702-ben.
Érdekesség, hogy hadvezéri teendői miatt Savoyai Jenő soha nem tartózkodott itt.
(Az előnytelen külsejű, francia származású, papnak szánt Habsburg-hadvezér szobrát Ferenc József megvetette az alkotótól és a budai királyi palota elé állíttatta.)
A Savoyai-kastély melletti kis téren áll Szász Gyula alkotása, az egyetlen vidéki Árpád- szobor.
A 17. században háromnemzetiségűvé vált. A magyarok és szerbek mellé német telepesek költöztek.
A Ráckevei Hajómalom - Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalma.
A településen minden héten szerdán és szombaton hajnaltól tartanak piacot, majd egy kilométeres hosszan a Duna-ág partján.
Szombatonként csónakos piac. •
Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár (augusztus 12–20.) •
Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó (augusztus második felében) •
Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás (augusztus 20.) •
Nagyboldogasszony templom búcsúja (augusztus vége) •
Rendezvények: János Vitéz Napok (június első hétvégéje)

A hagyomány szerint ráckevei illetőségű volt az a fiatalember, akiről Petőfi a János vitéz, illetve a Kukorica Jancsi alakját megmintázta.