Pusztavacs.
Az ország közepe.
Dabasról mintegy húszperces autóúttal érhető el.
Itt egy alföldi cseres, akácos, nyíres erdőkkel körülvett tisztáson található az a 11 méter magas nyolcszögű gúla, amely egész pontosan az ország közepén van.
(nem kell hozzátennem, hogy a jelenlegi Magyarországé).
Az első írásos említés Pusztavacsról 1274-ből való, ebben az időszakban vásártartási joggal is rendelkezett az Ocs néven létező település.
Pusztavacs az 1200-as évek végén királyi adományként az Igmánd nemzetség birtokába, 1415-ben a Kolos családhoz került. 1440-ben egy sápi nemes lett a település tulajdonosa, ekkor kezdett épülni a község főterén napjainkig látható gótikus templom is.
A török korszak kezdetére a település mezővárossá növekedett.
A török időkben Vacs elnéptelenedett, az oszmán portyáktól megrémült lakossága Kecskemétre és Nagykőrösre menekült be.
Ekkor pusztult el a település gótikus temploma is.
A hódoltság ideje alatt az elnéptelenedett terület neve Vacs-puszta lett.
A terület a 17. századtól, a Koháry család tulajdonában állt.
A Koháryak férfiága kihalt, Ferdinánd felvette a Koháry nevet dinasztiát alapított és a birtokokat is megkapta Vacs-pusztával együtt. A néptelen területet 140 éven keresztül bérbe adták Kecskemét városának legeltetésre.
Pusztavacs akkor vált országos hírűvé, amikor az 1960-as évek végén a térképészek Magyarország földrajzi középpontjaként határozták meg.
A napórával kiegészített együttes 1978-ban készült el, felavatására 1979 téli napfordulóján került sor.
2001-ben az addigra már igen rossz állapotba került Jeltorony leégett.
Helyreállítását 2004-ben a helyi önkormányzat végezte el.
A Jeltorony környezete természetvédelmi terület, ahol a kiskunsági legelők több értékes társulása megtalálható.
Dabasról mintegy húszperces autóúttal érhető el.
Itt egy alföldi cseres, akácos, nyíres erdőkkel körülvett tisztáson található az a 11 méter magas nyolcszögű gúla, amely egész pontosan az ország közepén van.
(nem kell hozzátennem, hogy a jelenlegi Magyarországé).
Az első írásos említés Pusztavacsról 1274-ből való, ebben az időszakban vásártartási joggal is rendelkezett az Ocs néven létező település.
Pusztavacs az 1200-as évek végén királyi adományként az Igmánd nemzetség birtokába, 1415-ben a Kolos családhoz került. 1440-ben egy sápi nemes lett a település tulajdonosa, ekkor kezdett épülni a község főterén napjainkig látható gótikus templom is.
A török korszak kezdetére a település mezővárossá növekedett.
A török időkben Vacs elnéptelenedett, az oszmán portyáktól megrémült lakossága Kecskemétre és Nagykőrösre menekült be.
Ekkor pusztult el a település gótikus temploma is.
A hódoltság ideje alatt az elnéptelenedett terület neve Vacs-puszta lett.
A terület a 17. századtól, a Koháry család tulajdonában állt.
A Koháryak férfiága kihalt, Ferdinánd felvette a Koháry nevet dinasztiát alapított és a birtokokat is megkapta Vacs-pusztával együtt. A néptelen területet 140 éven keresztül bérbe adták Kecskemét városának legeltetésre.
Pusztavacs akkor vált országos hírűvé, amikor az 1960-as évek végén a térképészek Magyarország földrajzi középpontjaként határozták meg.
A napórával kiegészített együttes 1978-ban készült el, felavatására 1979 téli napfordulóján került sor.
2001-ben az addigra már igen rossz állapotba került Jeltorony leégett.
Helyreállítását 2004-ben a helyi önkormányzat végezte el.
A Jeltorony környezete természetvédelmi terület, ahol a kiskunsági legelők több értékes társulása megtalálható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése