Csodaszép Magyarország 10.

                                                     Polgári Kaszinó,  Budaörs

 

10. Budaörs

A budapesti agglomerációban található, Budapest XI. kerületétől nyugatra. A településtől délre halad az M1 és M7 autópálya közös szakasza. Így joggal lehet Budapest nyugati kapuja.
Gyönyörű hegyvidékkel a háttérben bontakozik ki a látképe.
A város a Budai-hegység - Frank-hegy csoportja, a Csíki-hegyek és a Tétényi-fennsík között terül el, az úgynevezett Budaörsi-medencében.
A Budai-hegységhez tartozó Csíki-hegyek többnyire kopár, néhol fenyővel borított vonulatai messziről láthatók s szinte a város védjegyévé váltak.
Az egyik magaslaton, a Kálvária-hegyen már a távolból látszik a hatalmas vaskereszt és a
18. századi barokk Golgota szoborcsoport.
A stációk 19. századiak.
Itt húsvétkor passiójátékot adnak elő, német hagyományok alapján.
1933 -ban kezdődtek meg a budaörsi Kőhegyen a Bató Géza által írt szabadtéri Passiójátékok, melyet a különböző hazai és nemzetközi méltatások a magyar Oberammergauként emlegettek. A játéktér összefogással épült fel, téglaépületeket, szentélyt, fürdőt, palotát és az Utolsó Vacsora termét is felépítették valamint mintegy 2000 nézőnek tudtak helyet biztosítani. A premier 1933. június 11-én volt, majd hat éven keresztül a nyár folyamán, szombatokon és vasárnapokon óriási hazai és nemzetközi sikerrel játszották a kőhegyi Passiót. Jeruzsálem egyik utcáját ábrázoló, betonból és kőből készült díszletek között 200 szereplő, 100 tagú ének- és zenekar mutatta be felváltva magyarul és németül a méltán híressé vált budaörsi Passiójátékot
. A háború után a Kőhegyen lerombolták a Passió épületeit. 2003-ban Bató Géza fia, Dr. Bató András bocsátotta az eredeti szövegkönyvet Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata
rendelkezésére.
Budaörs (Örs) nevét valószínű egy Örs nevű kabar törzsről kapta. 1236-ban említette először oklevél Ewrs, 1282-ben pedig Kechkevvrs néven. Örs nevezetes szőlőtermelő falu volt a Fehérvárra menő út mellett.
Szent Mártonról elnevezett egyháza a kelenföldi Szent Gellért-egyház kápolnája volt.
1236-ban IV. Béla király mindkettő kegyuraságát a Szerém vármegyei bélakúti cisztercita apátságnak adta. Az 1332-ben végzett összeíráskor mint az érsek alá tartozó egyházat írták össze, és ekkor papja 2 márka pápai tizedet fizetett.
Itt zajlott le 1921 okt. 23-án a visszatérni szándékozó IV: Károly király és a Herthyhoz hű katonai egységek közötti csata, amely az utolsó magyar király sorsát végleg megpecsételte.
Határában nyitották meg 1935-ben a Budaörsi repülőteret, a főváros térségének első polgári repülőterét, amely egészen a Ferihegy felépítéséig (1950) Budapest légikikötője volt.
Manapság csak kis- illetve sportgépek használják.
Minden év májusában repülőnapot rendeznek.
A két világháború között Budaörs híres lett az őszibarack-termesztésről, amely tevékenység szép jövedelmet biztosított lakosainak.
A pályaudvar mellett egy hűtőházat építtetett Lenz József, egy magyar katolikus kereskedő, aki népszerű volt a bőkezűsége és sikeres tevékenysége miatt. Neki köszönhető a budaörsi őszibarack-termesztés és -kereskedés, és a hűtőházból szállították Ausztriába és az egész világra.
A hűtőház városra néző egyik falán egy gyümölcskoszorús Madonna található, Lenz József egyik kedvenc vallásos jelképe, amely a volt budapesti lakóházai homlokzatán is megmaradt a mai napig.

1964-től az M7-es, majd 1977-78-tól az M1-es autópálya közös szakaszának átadása után a város két részre szakadt

Napjainkban Budaörs Magyarország leggazdagabb települése.
Nevezetességei:
Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény „Heimatmuseum”
         Bleyer Jakab egyetemi tanár, a hazai németség legnagyobb alakja
         Riedl Ferenc Helytörténeti Gyűjtemény „Heimatmuseum 
                                                     ( Riedl Ferenc   helytörténész )
         Kő-hegyi kápolna
         Wendler Ferenc  földműves építtette 1854-55-ben.
         Nepomuki Szent János templom
           A római katolikus templom Budaörs városának legbecsesebb műemléke, védőszentje Nepomuki Szent János. A története ezer éven ível át, s a 970-es évektől megegyezik Budaörs történetével. A mai napig egy 1243-ból származó, IV. Béla király által kiadott oklevél az első hiteles dokumentum, amely bizonyítja a falu és a templom létezését. A kutatások eredményei azonban azt bizonyítják, hogy a Budaörs az írott emlékeknél is régebben már lakott templomos település volt.
         Budaörsi Kálvária
         Ótemető és Csulits-kápolna           

Valóságos kis templom a Csulits kápolna. 1862-ben épült. Az Ótemetőben régi,   faragott, gótkeresztes sírkövek között sétálhatunk. A legrégibb sírkő az 1782-ben elhunyt Mertinger József plébánosé.
Starentanz-kápolna

Az épület a Farkasréti út 87 számú ház előtt áll. 1808-ban építette Hely József. A kápolna bal oldalán egy nagy üveg mögött található egy félkörben végződő méternyi magasságú festmény, mely az Emmauszi tanítványokat ábrázolja. A festmény felirata: "Herr bleibe bei uns, denn es wird Abend!" (Uram, maradj velünk, esteledik!) A kép 1912-ben készült.

          Szent Vendel-szobor
          Nepomuki Szent János-szobor
          Első világháborús emlékmű
          Csiki Pihenőkert – régészeti és szabadidős park
          Városi Régészeti Kiállítás – Budaörs római kori leleteinek bemutatása

Csodaszép Magyarország 9.

                                                               Walla-villa

Törökbálint

A nagyközség a Tétényi-fennsíkon terül el.
A települést körülölelő védett erdőség vonzza a kirándulókat és a lelkes gombászokat.
A 264 méter magas Anna-hegyen álló kilátóból remek panoráma nyílik a közeli Budaörsre és a budai hegyekre.

A területet a kereszténység előtti időkben a kelta avariszkok, majd időszámításunk kezdete utáni I. századtól a rómaiak birtokolják.
A II.-III. században Pannónia útjainak kiépülésével indul fejlődésnek az itteni római telep (kasztrum).

Anonymus szerint Árpád fejedelem ajándékozza ezt a területet Kond vezérnek, akinek fia Csörsz, a közelben épít várat.
Feltehetően innét kezd el nőni és fejlődni a későbbiekben Torbágy (Turobag), amely talán a régi neve a Törökbálintnak, Turwallnak.

Törökbálint névadójának Török Bálintnak története, élete jelképszerű.
Ez a rendkívül ügyes ember addig állt egyik oldalról a másikra, egyik király szolgálatától a másikéig, amíg az egyik legnagyobb és legtekintélyesebb ura lett az országnak - hogy aztán a Héttoronyban végezze...
Volt magas rangú bán, kegyvesztett száműzetett, "jól nősült" birtokos, mohácsi túlélő hős, király- és ellenkirály párti szövetséges, hódító és hódoló úr, roppant hatalommal bíró gróf és kormányzó.
Kortársai leírása alapján is indulatos, ingatag jellemű, de büszke és lovagias ember volt, akit végül a török szultán csellel elfogatott, majd az isztambuli Héttorony közé záratott.
Itt halt meg Török Bálint az 1550-es évek környékén.

Hogy Törökbálint hogy kapcsolódik névadójához, arra ma nem tudunk egyértelmű választ adni.
 Egyes vélekedések szerint Ő épített a csiki völgyre néző hegy kúpjára egy várat, egy másik álláspont szerint egy kasztellumot épített, amelynek romjai a XVIII. század elején még láthatóak voltak.
Hogy pontosan mi az igazság, azt nehéz eldönteni. Egy biztos, az 1541-től 1686-ig tartó török uralom elpusztította nemcsak Magyarország legnagyobb részét, de semmivé tett minden követ, minden írást is amely a múltról, múltunkról szólt.

1693-tól Törökbálint a jezsuiták tulajdonába kerül, akik nemcsak elszántságuktól, hitüktől vezérelve, hanem tudásukat és hatalmukat is latba vetve látnak hozzá az ország újjáépítéséhez. A török kiűzetése után az elnéptelenedett vidékre először katolizált szerbek (rácok) telepednek le, majd az atyák rendeleteinek köszönhetően a Fekete-erdő környékéről német (sváb) telepesek érkeznek. A német ajkú lakosok hamarosan felül is múlják létszámban az itt élő szerbeket.

A jezsuita rend feloszlatása után Mária Terézia Majláth József kir. kamarai tanácsosnak adományozza a falut, akinek gazdálkodása, faluszépítése és - szeretete Ez idő tájt mintaszerűnek nevezhető.
Az új tulajdonos a jezsuiták szép fekvésű, de elhanyagolt kolostor épületét egy második emelettel megnagyobbítja és lakályosabbá teszi.

Sajnos halála után fia, örököse nem méltó apja dicsőségére, emlékére, pénzzavarainak köszönhetően a falut hamarosan elzálogosítják.
Az elzálogosítás során a Festetics család tulajdonába megy át a birtok. Miután ideköltöznek, nemcsak gazdaságilag emelik a helységet magas színvonalra, de állandó itt tartózkodásukkal és főúri életükkel külső fényt is kölcsönöznek neki.
Festetics Ágoston helyre állítatja a kastélyt és a templomot, mintaszerűen gazdálkodik, de iskolaépítéssel, hangszereléssel is segíti a községet.
Kegyúri kötelességeit nemcsak ittléte alatt, hanem elköltözése után is pontosan teljesíti.

2007-ben került átadásra az Európai Uniós pályázaton elnyert támogatás segítségével felépült Munkácsy Mihály Művelődési Ház új épülete. A 4.000 m² alapterületű művelődési ház színházterme 320 fős, a szomszédos terekkel egybenyitva 500 férőhelyes.
4 szinten 12 rendezvényterem várja a látogatókat.
Szintén az új épületben kapott helyet a Volf György Könyvtár is.
(Volf György Törökbálinton született magyar nyelvész)

Nevezetessége a Walla-kastélyban berendezett kályhamúzeum, ahol igazi ipari műremekek láthatók.  (Kastély u. 3.)

Akinek Törökbálintra vezet útja, biztosan észreveszi azt az eklektikus kastélyt, mely tornyával a Vajdahunyad várára, ezzel együtt pedig az erdélyi templomépítészetre hasonlít. Ez a kastély ad otthont több mint nyolcvan darab különleges öntöttvas kályhának.

A kastély

Ha a járókelő valakit megkérdez, azonnal megtudhatja, hogy ez a Walla-villa, melyet Walla József, az iparosból nagypolgárrá emelkedett mozaiklap- és cementgyáros építtetett 1895-ben. A településen az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején öt épület fűződött id. Walla József nevéhez. Közülük három (az Árpád utcai villa, a Kastély utcai kastély és a régi temetőben lévő családi kripta) ma is áll, s műemléki védelmet élvez. A család egykor az Árpád utcában lakott. A telek Kastély utcai végén, a Tükörhegy tetejére Walla József eklektikus stílusú, leginkább középkori lakótoronyra emlékeztető várat építtetett, amely elsősorban kilátói funkciót tölthetett be.

Csodaszép Magyarország 8

                                                                     Érd,  Minaret

 

Érd

Érd megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest megyében, az Érdi járás székhelye. Érd 1978 óta város, 2006 óta megyei jogú város. Korábban Európa legnagyobb falvaként emlegették.
Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai.

"Érd-Parkváros tájképileg legszebb része a szarmata mészkőbe bevágódott karsztos aszóvölgy, a Fundoklia.
A Fundoklia - völgyben tárták fel 1963-64-ben  a neandervölgyi ősember vadásztelepét.
A kb. 50 ezer évvel ezelőtt itt megtelepedett ember pattintott kőeszközei alapján az itteni kultúrát a franciaországi mousterienhez sorolták. A mintegy 50 ezer állatcsont és fog feldolgozása során megállapították, hogy a vadászott több mint 30 állatfaj között a barlangi medve elejtése volt jellemző.
Rajta kívül kerültek elő gyapjas orrszarvú, mamut, barlangi hiéna, barlangi oroszlán, gímszarvas, rénszarvas és más fajok maradványai is. Az anyag egy része visszakerült Érdre és a Magyar Földrajzi Múzeum érdi témájú kiállítási termében tekinthető meg.
Az Óváros feletti Kakukk-hegy folytatását képező Sánc-hegyen, miként neve is mutatja, bronzkori (Kr.e. 1600 körüli) földvár nyomai láthatók, ahol később a rómaiak is őrtornyot tartottak fenn.
Az Érdi-magaspart alámosott, függőleges falakkal törik le Ófalu ill. a Duna felé. A fennsík legmagasabb pontja a 177 méteres Kakukk-hegy Ófalu fölött, míg a 163 méteres Sánc-hegy a Duna fölött hívja fel magára a figyelmet.
1993-ban, Érd első okleveles említésének 750. évfordulóján adták át a Harangjátékot.
A harangjáték12 harangja 45 dallamot szólaltat meg. (Érd, Szent Mihály tér)
A XV. századi romokon újjáépülő templomot 1723-ban áldották meg. Illésházy János kegyúr bőkezűségéből épült fel a templom órapárkányos tornya 1774-ben. A templomtornyot két övpárkány tagolja három részre, díszítését ion oszlopfejezetű pilaszterek szolgálják.
A templomhajó padlósíkja mintegy 2 m-rel mélyebben fekszik, mint a torony bejárati szintje. A templomhajóba lépcsősor vezet le."
A római hadi út nyomvonala mellett emelkedik a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. sz.-ban épült dzsámi minaretje. Az épületet és a hozzá kapcsolódó dzsámit  A FEHÉRVÁRI Hamza bég által építtetett palánkvár területén emelték.
(Érdet sokáig Hamzsabégnek is hívták).
 A 23 m magas érdi minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. Törzse 12 szög alaprajzú. Körerkélyéhez 53 db változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják."
A szomszédos dzsámi sajnálatos módon nem élte túl az évszázadok viharait.
(Hazánkban egyébként három városban maradt meg minaret: Egerben, Pécsett és Érden).
A minaret mellett van Érd gyógyfürdője, amelynek 800 méterről feltörő, 42 Celzius fokos, nátrium-hidrokarbonátos, kloridos, szulfátos termálvize ivókúra formájában gyomorbetegségek esetén nyújt enyhülést.  Benne megmártózva a reumatikus és köszvényes bántalmakkal bajlódók remélhetnek javulást.
Ma már csak faltöredék maradt a Kutyavárból, egy gótikus vadászkastélyból, ami a néphit szerint Mátyás király ölebeinek, vadászkutyáinak lakhelye volt.

II. Lajos emlékművét 1926-ban a mohácsi csata 400 éves évfordulójára állították. Az emlékmű, melyet egy római korból származó oroszlán díszít, II. Lajos király (1516-1526) érdi tartózkodását örökíti meg.

Magyar Földrajzi Múzeum
A város központjában található az "egykori híres "Pelikánnak" nevezett vendégfogadó, majd később Wimpffen-kúria klasszicista stílusjegyeket viselő épületegyüttese.
Sem pontos építési idejét, sem tervezőjét nem ismerjük, csak feltételezéseink vannak az építészeti formajegyek alapján, hogy Hild József alkotása lehet."
A Múzeumban Kőrösi Csoma Sándor, Teleki Pál és Benyovszky Móric munkásságának emlékei fedezhetők fel.

Csak a hozzáértőknek! :
A Kakukk-hegy az ország azon ritka területeinek egyike, amelyen az erdő-gyep mozaik formájában maradt fenn. Ezt azért fontos kiemelni, mert a hazai lösztájakon löszerdőssztyepnek legggyakrabban csak egy-egy fátlan alkotója, a löszpusztagyep vagy a löszlegelő, található.

A kakukk-hegyi lösznövényzet nem elszigetelt terület, hanem az érd-százhalombattai Sánc-hegy további értékes lösznövényzet-maradványaival - sánc, tumulusok, magaspart, százhalombattai Téglagyári-löszvölgyrendszer és téglagyár lejtői - a mezsgyék, ill. a felhagyott és részben regenerálódott lösznövényzetű kisparcellák révén kapcsolatban van.

Csodaszép Magyarország 7.

                                               A Tájház és a premontei kolostor       

 Ócsa.

A község és talán az egész régió legértékesebb műemléke a premontreiek által alapított templom és monostor.
A monostornak ma már csak a nyomai láthatók.
Az építmény a Bélapátfalván található ciszterci apátsági templom mellett az egyetlen hazánk területén épen maradt középkori (latin kereszt alaprajzú) templom.
A bélapátfalvitól eltérően két hatalmas tornya is van.
Az építésekor a vidék mocsaras volt (tízezer éve itt folyt a Duna), ezért legalább tízméteres alapot kellett ásni ahhoz, hogy az épület irdatlan súlyát elbírja.
A köveket Óbudáról hozatták: leúsztatták a Dunán, majd ökrös szekerekkel hordták az építkezés helyszínére.
A felújítást (1994-98) Europa-Nostra díjjal ismerték el, erről tanúskodik a bejárat mellett elhelyezett emlékplakett.
A templom érdekessége, hogy a főhomlokzaton nincsen kapu, ugyanis a mellette épült monostor felé egy oldalkapun keresztül áll összeköttetésben.
A főkapu helyén, kívülről két kőbe vésett arab felirat van: „Juszuf” illetve „Allah akbar!” (Isten hatalmas!) felirattal,  melyek a török hódoltság idején kerültek oda, amikor az oszmánok dzsáminak használták az épületet.
A templomot a református gyülekezet használja.

A legenda szerint a 18. században Mária Terézia úgy rendelkezett, hogy ha a váci püspök be tud jutni az ócsai templomba, akkor az visszakerül a katolikusokhoz, ellenkező esetben a protestáns felekezet tulajdonában maradhat.
A rendeletnek és a püspök érkezésének gyorsan híre ment, s ekkor több ezer protestáns hívő zsúfolódott össze az épületen belül és kívül, hogy a templomukat megtarthassák, így a püspök nem tudott bejutni, dolgavégezetlenül kellett visszatérnie Vácra.

A templom tövében nádfedeles tájházakban a vidékre jellemző házak és berendezéseik tekinthetők meg.
A vidék látnivalókban talán leggazdagabb része az Ócsai Tájvédelmi Körzet részét képező ócsai öregfalu, amely máig megtartotta eredeti településszerkezetét, régi stílusú házait, élő néphagyományait.
Itt még manapság sem ritka, hogy lovas kocsival, vagy népviseletbe öltözött emberekkel találkozunk.
A lakóházban bemutatott, jórészt helyben gyűjtött használati tárgyak, munkaeszközök, ruhák és bútorok a száz, kétszáz évvel ezelőtt élt ócsai emberek mindennapi életét tárják elénk.
Mindenképpen érdemes megnézni a kenyérsütéshez használt eszközöket, a kenyérdagasztót és a búbos kemencét, amely ma is működik. A konyhában levő csikó-tűzhelyet melegítésre és főzésre is használták.
A melléképületben és az udvaron a gazdálkodás eszközei találhatók, melyek közül különösen a mocsaras vidékhez kötődő tárgyak, szerszámok érdekesek.
Ha a kiállítás megtekintése meghozza kedvünket, a kézműves foglalkozások keretén belül magunk is hozzáláthatunk néhány egyszerűbb népi technika elsajátításához.

Csodaszép Magyarország 6.

                                                            Jeltorony  -  Pusztavacs


                 Pusztavacs.

Az ország közepe.
Dabasról mintegy húszperces autóúttal érhető el.
Itt egy alföldi cseres, akácos, nyíres erdőkkel körülvett tisztáson található az a 11 méter magas nyolcszögű gúla, amely egész pontosan az ország közepén van.
(nem kell hozzátennem, hogy a jelenlegi Magyarországé).
Az első írásos említés Pusztavacsról 1274-ből való, ebben az időszakban vásártartási joggal is rendelkezett az  Ocs  néven létező település.
Pusztavacs az 1200-as évek végén királyi adományként az Igmánd nemzetség birtokába, 1415-ben a Kolos családhoz került. 1440-ben egy sápi nemes lett a település tulajdonosa, ekkor kezdett épülni a község főterén napjainkig látható gótikus templom is.
A török korszak kezdetére a település mezővárossá növekedett.
A török időkben Vacs elnéptelenedett, az oszmán portyáktól megrémült lakossága Kecskemétre és Nagykőrösre menekült be.
Ekkor pusztult el a település gótikus temploma is.
A hódoltság ideje alatt az elnéptelenedett terület neve Vacs-puszta lett.

A terület a 17. századtól, a Koháry család tulajdonában állt.
A Koháryak férfiága kihalt, Ferdinánd felvette a Koháry nevet dinasztiát alapított és a birtokokat is megkapta Vacs-pusztával együtt. A néptelen területet 140 éven keresztül bérbe adták Kecskemét városának legeltetésre.
Pusztavacs akkor vált országos hírűvé, amikor az 1960-as évek végén a térképészek Magyarország földrajzi középpontjaként határozták meg.
A napórával kiegészített együttes 1978-ban készült el, felavatására 1979 téli napfordulóján került sor.
2001-ben az addigra már igen rossz állapotba került Jeltorony leégett.
Helyreállítását 2004-ben a helyi önkormányzat végezte el.
A Jeltorony környezete természetvédelmi terület, ahol a kiskunsági legelők több értékes társulása megtalálható.

Csodaszép Magyarország 5.

 Ráckeve

Ráckeve, Pest megyében, a Csepel-sziget déli részén található, a Ráckevei-Duna partján.
A város 1989-ben kapta meg ismét a városi jogot. A Ráckevei járás és kistérség székhelye.
Ráckeve területe már a rézkorban lakott volt.
A honfoglalás után az egész Csepel-sziget, így Ráckeve területe is a fejedelmi törzs szálláshelye volt.
Az Árpádok alatt itt állt Ábrahámtelke (vagy Szentábrahámtelke) község és egy, a 12. században épült kolostor, első írásos említése 1212.
A görög rítusú monostorával együtt a tatárjárás idején elpusztult.
A város kiemelkedő kincse az 1487-ben épült késő gótikus stílusú Nagyboldogasszony-templom, amely Magyarország egyetlen középkori ortodox szerb temploma.
Falait a 18. század végi, bizánci stílusú falképek díszítik.
A két gótikus oldalkápolnával bővített templom az úgynevezett Szerb porta udvarán áll, ugyanitt található a szerb plébániaház, a harangozó háza és az iskolaterem is.
Az épületegyüttes harangtornya már a barokk kor remeke, élénk-kék színével messziről vonzza a tekintetet.
Keresztelő Szent János római katolikus templom (műemlék jellegű)
Református templom (1913-ban készült el neogótikus stílusban)
Savoyai-kastély (barokk) Savoyai Jenő számára épült 1702-ben.
Érdekesség, hogy hadvezéri teendői miatt Savoyai Jenő soha nem tartózkodott itt.
(Az előnytelen külsejű, francia származású, papnak szánt Habsburg-hadvezér szobrát Ferenc József megvetette az alkotótól és a budai királyi palota elé állíttatta.)
A Savoyai-kastély melletti kis téren áll Szász Gyula alkotása, az egyetlen vidéki Árpád- szobor.
A 17. században háromnemzetiségűvé vált. A magyarok és szerbek mellé német telepesek költöztek.
A Ráckevei Hajómalom - Magyarország első rekonstruált és egyben működő hajómalma.
A településen minden héten szerdán és szombaton hajnaltól tartanak piacot, majd egy kilométeres hosszan a Duna-ág partján.
Szombatonként csónakos piac. •
Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár (augusztus 12–20.) •
Kisdunai Népzenei és Néptánc Találkozó (augusztus második felében) •
Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás (augusztus 20.) •
Nagyboldogasszony templom búcsúja (augusztus vége) •
Rendezvények: János Vitéz Napok (június első hétvégéje)

A hagyomány szerint ráckevei illetőségű volt az a fiatalember, akiről Petőfi a János vitéz, illetve a Kukorica Jancsi alakját megmintázta.

Csodaszép Magyarország 4.

                                                    Apaji puszta-ötös

Apaj  Apaj község Pest megyében, a Ráckevei járásban. a Kiskunsági Nemzeti Park kapujában helyezkedik el, Budapesttől mindössze 50 km-re, déli irányban. Első okleveles említése 1291-ből származik,Opoy néven. Egy ideig királynői birtok, majd a Margitszigeti apácák tulajdonába került, de volt – többek között – a Balassa család birtokában is. A 15. században két településrészből állt, Alsóapajból és Felsőapajból. 1985-ben önálló községgé vált, köszönhetően A Kiskunsági Állami Gazdaság fejlődésének. Híres volt ló- és szarvasmarha-tenyésztéséről. Nemzetközi hírű versenyló-vérvonala mára a múlté. Jelentős a közelben élő túzokok állománya is. 1967 és 2006 között minden évben itt rendezték a Kiskunsági Pásztor és Lovasnapokat. Apaj község elnevezése személynévből, magyar névadással keletkezett. A személynévként használt magyar ”apa” főnévből alakult ki. "j" betűje a birtokos eset régi formája. A kőkorszak emberétől kezdve az avarokig számtalan nép élt e tájon, míg a honfoglaló magyarság birtokba nem vette a vidéket. Apaj a királynék menyasszonyi birtoka volt, Dömsöd egy részével együtt. Később a királyi birtok szétesési folyamatának következtében a Rozgonyi család tulajdonába került

Csodaszép Magyarország 3.

                                                          Tojásfutás
             


 Szigetbecse

Szigetbecse  (németül Wetsch) község Pest megyében, a Ráckevei járásban
A Csepel-sziget déli részén, a Ráckevei-Duna holtága mellett fekszik, a fővárostól mindössze 48 km-re.
A település névadója a Becse-Gergely nemzetség volt, akiknek ősei a későbbi III. Béla kíséretében tértek vissza Bizáncból.
1479-ben Hunyadi Mátyás özvegye, Beatrix királyné tulajdonaként említik a falut.

Nagy ünnepe a Húsvét vasárnapi tojásfutás. 
  A viseletbe öltözött legények a verseny végén a nézők közé dobálják a húsvéti tojásokat.
A húsvét vasárnapi tojásfutás ma is élő hagyomány Szigetbecsén. A legények a házakat végigjárva kosárba tojást gyűjtenek, majd délután a falu egyik utcáján két lépésnyire kirakják a tojásokat. A sor végén egy asztal mellett fúvószenekar helyezkedik el. A legények közül kiválasztanak kettő tojásfutót, akik hagyományos viseletbe öltöznek (fehér nadrág és ing, sötét színű kendő a derekukon, fejükön fekete kalap nemzeti színű szalaggal, és vállukon keresztbe piros szalagot tesznek). A két futó feláll az asztalra, hogy megmutassa magát az egybegyűlteknek. Először nemzeti színű zászlóval futnak végig a tojássoron, köszöntik a vendégeket, majd zászló nélkül futva a feladatuk, hogy minél több tojást felszedjenek és a vendégek közé dobjanak. A verseny addig tart, míg van a sorban tojás.

Rokonai révén itt töltötte gyermekkora nagy részét és itt kezdett fotózni is André Kertész világhírű fotóművész. 1985-ben bekövetkezett halála után, végakaratának köszönhetően számos munkája és személyes tárgya került a településre, ahol Emlékszobát rendeztek be a tiszteletére, ahol több száz képe és emléktárgyai láthatók.

 A Duna Parti(y) Vendégház, nyugodt, csendes környezetben, a térség egyik legszebb részén, Szigetbecsén az un. Napospart elején épült. A három, önállóan is használható házhoz egy füves udvar is tartozik, amely méreténél fogva a „szabadság érzetét sugallja. Az udvaron kerti pavilonok, csónakház csónakkal, vízi biciklivel és többfunkciós kemencével, valamint kerti sütögetővel, sportolási lehetőségekkel (röplabda, asztali tenisz, foci, tollaslabda) várja Kedves Vendégeit.

A gyerekek részére fa mászóka, hinták és homokozó áll rendelkezésre. Az udvarban a zárt parkolási lehetőség is biztosított.

Csodaszép Magyarország 2.

                                                             

  Dömsöd

Dömsöd a Kiskunsági Nemzeti Park nyugati szélén fekszik.

Itt laktak Petőfi Sándor szülei 1846. május elejétől augusztus közepéig, a mai Petőfi u. 15-ös számú házban, ahol a költő gyakran meglátogatta őket. 1846. május közepétől néhány hétig a mai Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 6. számú házban lakott, ahol szülei szobát béreltek számára. Itt írta a „Száműztem magam...”, a „Salgó” és a „Levél Várady Antalhoz” című költeményeit.

. A Duna partján van egy hatalmas, 350 éves mocsári tölgy, amelynek Petőfi-fa a neve.
Ez alatt a fa alatt írta Petőfi egy szép őszi napon a "Piroslik már a fákon a levél" című versét.

Március 15-én Dömsödi Napok rendezvénysorozattal emlékeznek meg róla

A fa egy viharban megsérült. Villám csapott bele, ágai ledőltek. A ledőlt ágakból Polyák Ferenc fafaragóművész elkészítette Petőfinek és szüleinek a mellszobrát.
A szobrok a Petőfi-fa mellett megtekinthetők.

A fa belseje betonnal van kiöntve, hogy erősítse a fa tartását. Villámcsapás következtében a fa belső része kiszakadt, kiégett.

Dabról már 1313. óta vannak adatok, A református egyház 1852-ben alakult meg.
A község pecsétje 1686-ból származik, 'Dabi falu pöcsétje'.
Dömsöd község környékén már a legrégibb időkben is kiváló gyümölcsöt termeltek.
Az oklevelekben említett 'Demsed' 'Dumsud', majd 1271-ben kelt irat szerint 'Gumschud' a gyümölcsöd szóval volna azonos.
Az utolsó Árpád házi királyok idején királynői birtok volt.

Csodaszép Magyarország 1

                                                      Református templom  -  Műemlék

                                                               

 Dabas

Dabas a környék legnagyobb települése. A járás központja. Ma már város.
Négy település egyesüléséből. Alsó-, felső-Dabas, Sári és Gyón.
A település nyugati határában ér véget a Duna-Tisza csatorna
Az egyik legrégebbi műemlék az 1760 táján emelt Zlinszky-kúria, ma általános iskola.
Az egyik oszlopos, tornácos udvarházban lakott Kossuth László, Kossuth Lajos édesapja, feleségével és lányaival. (1838-tól).
Itt született Gyóni (Achim) Géza költő (1884)
A református templom 1793-ban épült.
A 18. században alakult ki Dabas jellegzetes településszerkezete, ahol a zsellérházak a nemesi kúriák köré épült kisebb csoportokat alkottak.
1836-ban Dabas az egyike volt a vidéki városoknak, ahol Nemesi Kaszinó nyílt. A klasszicista stílusú épület ma Művelődési Központ.
Nevezetessége még a Dabas-Gyóni Faluház (Halász Móricz kúriája 1821-ben épült)
A dabasi és a gyóni zsinagógának is kopjafát állítottak 1995-ben, ami Csontos József érdeme.
A Dabas melletti Turjános természetvédelmi terület.
Ritka növények sokasága él az itteni mocsárréteken.

Nevezetessége a Sári rétes.
Aki már kóstolta ezt a gasztronómiai különlegességet az aligha tud válaszolni arra a kérdésre, hogy melyik a jobb.
A házi túró lágysága, a meggyes kicsit fanyar íze, az édes - sós káposzta különlegessége száll versenybe a mákos - szilvalekváros rétes pikáns ízével.
Mintha az asszonyok közül, akik készítik a rétest, megállt volna az idő.
Kezükben őrzik azt az évszázados tudást, ami megtanította őket arra, hogy a liszt, a víz és a só elegyéből készült cipó hogyan változhat át lehelet vékony tésztává.
Munka közben, mintha csak másolnák a gyerekkor emlékeinek kockáit.
Generációk adták át egymásnak azt a titkot, amely ma a hagyományok ízében, a sári rétesben található meg.

Háromszor huszonöt

                                                                             

Háromszor huszonöt

Huszonöt év a legszebb kor tán

Tele égető lázas vággyal

Apró vétkek, mit senki sem bán

Fűszerezve bús magánnyal.

Lágyan ringató gyengédséggel.

Én ezt már háromszor megértem.

Huszonöt év a legjobb gyógyszer

Fájó mellékhatások nélkül

Amikor még sok-sok csók kell

S a szív boldogságra készül

Telve álmodozó reménnyel,

Én ezt már háromszor megértem.

Huszonöt év, az ölelésben

Meghallani a másik vágyát

És egy titokzatos érzésben

Megérezni szívdobbanását.

Elveszni a nagy mindenségben,

Én ezt már háromszor megértem.

Huszonöt év?  Háromszor ennyi!

Talán a szemem meg sem rebben

A hajamon már észrevenni,

Lesimíthatom két kezemmel.

Jól tudom, hogy ez nem nagy érdem

De jó, hogy háromszor megértem.

Nagyapám

                                                                         

             Nagyapám

Csodáltam a nagyapámat módfelett.

Bár nem mondta – biztos sokat szenvedett.

Ritkán mesélt a háborús évekről,

Viszont sokat a paraszti életről.

Sosem láttam van-e neki órája,

Mégis minden hajszálpontos volt nála.

Vele voltam, amikor csak tehettem,

De legjobban a szüretet szerettem.

Ha megérett a szőlőszem szedésre,

A nagyapám naptárába bevéste.,

Szőlőt szedni melyik napon szerencsés,

Nem kellett az időjárás jelentés.

Szeptemberben korai télre mutat,

Mikor húznak dél felé a vadludak.

Az éjszakák, ha ilyenkor melegek,

Ezek bizony jó finom bort érlelnek.

Kisasszonynap jó a dió verésnek,

És ez a nap hajtja el a fecskéket.

Máté napi tiszta idő kedvezhet,

Azt jelenti, esztendőre sok bor lesz.

Vencel napja legjobb nap a szüretre,

Beérett a nyári munka gyümölcse.

Család minden tagja szépen beosztva,

Szedés zöme marad az asszonyokra.

A férfiak, betartva a szertartást,

Kiosztották a reggeli pálinkát.

Tudván, hogy ez nagyon jó értágító,

Sőt muslincákat is eltávolító.

Tudták, hogy a napnak van még ereje,

Ha tehették vonultak a pincébe.

Tanitgatták egymást szépen bort inni,

Első szabály, hogy nem szabad vedelni,

Hörpölgetni, kortyolgatni kell a bort,

Mert a szüret hírét beárnyékolod.

Időnként fel kell jönni a pincéből,

Ne szakadjunk el a szüretelőktől.

Délután már kezdődhet az éneklés,

Növeli az összetartás érzését,

Jótékonyan hat a tüdőre, szívre,

Sőt a seregélyek is elrepülnek.

Ha vitázni akar veled valaki

óbort,igyon és az majd leteríti.

Reggel tükörbe nézve ne ijedj meg,

Ha piros orrú szörnyet pillantasz meg

Ne légy mérges,  ne is gerjedj haragra,

Meg van szegénykének a maga baja.

Csodáltam a nagyapámat módfelett.

Ő mesélte nekem ezt a szüretet.

Pénz vagy élet

                                                                              

    Walter István:

    Pénz vagy élet!

      Pénz vagy élet!

Így kiáltott

a gazember

és berántott

egy pasast az ablakon.

Nyisd ki bukszád,

adsza  pénzed,

mert másért fel

nem cseréled

életed, azt fogadom.

És az ifjú  -

mit csinálhat -

(még nem mondtam

száz bocsánat)

ő a szenvedő alany.

Így szól: pénztől

meg nem válok,

ha eszed van

ezt belátod,

s eszed gondolom, hogy van!

Mit jelent ez?

      Így a rabló,

      nem vagyok tán

      vérfagyasztó

      jelenség, hogy kötekedsz?

      Más az indok,

      szól a másik.

      Találkoztunk

      az utcán is,

      s már elvetted pénzemet!

A szabadságról

                                                                     

 Walter István:   A szabadságról

Ó, de sokszor kívántam a szabadságot
kisgyermekként célba vettem a világot,
bánatomban bizony én világgá mentem.
Kapuból a gúnár visszazavart engem.

Ahogy a kis fecske elhagyta a fészket,
hogy szabad lehessen, gondolt egy merészet,
kiugrott belőle, szabadságra vágyva,
de a földre esett, még nem bírta szárnya.

Ikarosz is készített magának szárnyat,
hogy kielégítse a szabadság-vágyat,
csakhogy örömében közel szállt a Naphoz,
megolvadt a szárnya, amit felragasztott.

Szabadság érzése bennünket eláraszt,
amikor elhagyjuk a szülői házat,
hogy az életünkről magunk gondoskodunk.

S oda bizony sokszor visszakívánkozunk.

Mikor letelik a hosszú munkásélet,
azt hisszük a nyugdíj a szabadságé lesz.
S mi lett?  Lesek ki egy panel-kalitkából
és írok egy verset a szép szabadságról.

Variációk versre

                                                                           

                                             Walter István:  Variációk versre

Tavaszt ígérő alkonyat van

Én Rád gondolok szüntelen

S valami lángolás, úgy érzem

Lobot vet újra szívemen

Lehet, hogy más szebben leírná,,

Üsse kő én nem kesergek

Írok inkább, azért is írok

Egy akármilyen kis verset.

Ez ósdi forma, ócska rímek

Talán nem bántják füledet

Ha mégis, akkor nézd el nékem,

Hisz tiszta szívből született

Mert ma oly érzelmes az este

Valami feléd űz, kerget

S arra biztat, hogy mégis írjak

Csak egy egyszerűcske verset.

Elfelejtem, hogy nagyra nőttem

S tavaszom hervadóra vált

Fejem felett sötét felhőben

Sok rossz madár – rossz óra  - szállt.

Hogy néha rút időket éltem

Elfelejtek minden percet

Ami azt sugallná, hogy írjak

Egy bánatos és bús verset.

Elfelejtem miattad azt is

Mint ostromoltam másokat

Nem adnám én mindért cserébe

Egyetlen pillantásodat.

Bár még titokban járok hozzád,

mellékutcán. Szívem reszket

Míg veled csillagokat nézek

Suttogok egy gyöngéd verset.

A szívemet jól megziláltad

Míg „összecsendült két pohár”

Fürkészőn a szemem szemedre

És szám a szádra rátalált

Szelíden fénylik, mégis éget

Bogár-szemed, ha rám nevet

nem csoda hát, hogyha most írok

Andalító kedves verset.

Elárulom, hogy a fülemnek

Neved a legszebbik zene

S e rímbe rejtett forró vágyam

Folyton feléd repítene

Nem titkolom, hogy én úgy érzem

Szőhetünk még sok szép tervet

S lesz még alkalom, hogy majd írjak

Egy lázas-szerelmes verset.