Csodaszép Magyarország 193. Velence

Velence Korzó

Velence

Bonfini, a névadó

A közel 5000 fős település a Velencei-tó északkeleti részén, az M7-es autópálya és a 7-es főút között található.

A város körbeöleli a Velencei-tó északkeleti végét.

Tópart, homokozó

Évtizedek óta az ország egyik legnevesebb üdülőtelepülése.

2000-ben Velence lett Magyarország legvirágosabb - akkor még - nagyközsége. A város déli része, Velencefürdő, főként üdülőtelep.

Nevét Bonfinitől eredeztetik, aki Venetiónak nevezte a települést.

Településrésze Hajdútanya, amely Velence centrumától 4 kilométerre fekszik.

A tó partján négy kijelölt strand várja a fürdőzni vágyókat.

Velence 2004-től városi rangot kapott, s a 2002-ben talált gyógyforrásra alapozva nagy fejlődésnek indult.

Három hajóállomása (Velencefürdő, Velence, Óvelence) működik, amelyek Pákozd, Gárdony és Agárd felől érkező hajókat fogadnak.

A (Budapest és Bükkfürdő után) harmadik legnagyobb hozamú hazai gyógyforrás vize elsősorban az érrendszeri betegségek gyógyítására alkalmas.

Kikötő

A településen egy 1830 körül épült római katolikus templom és a Wenckheim-kastély is felkereshető, utóbbi a Velencei Nyári Zenés Esték programjának helyszíne.

A település legrégebbi temploma az 1690 körül épült református templom.

A 19. században a városban élt Molla Szádik, akinek a sírját a helyi temetőben találjuk.

Az 1930-as években a község, Gárdonyhoz hasonlóan, üdülőfaluvá vált, komoly fejlődésnek indult.

 Az 1970-es években ismét fellendülő Velencén épült meg az ország első Ifjúsági és Kiránduló Központja.

 2014-ben adták át a Velencei Korzót, mely beruházás a Velencei-tó Kapuja projekt keretében valósult meg.

A város fölé magasodó Bence-hegy a kilátóval és Vörösmarty présházával vonzó turistacélpont, ahol Szent Orbán szobránál minden évben egyszer – az e névnapot követő első szombat délután – engesztelő- s egyben bor-ünnepet tartanak.

Meszleny-Wenckheim kúria

A település hagyományos központjától délre, a Fő utca – Tópart utca által határolt parkban, a tóra néző domboldalon található a helyiek által csak Kastélynak nevezett Meszleny-Wenckheim kúria.

A szépen helyreállított épület napjainkban a városi könyvtárnak, játékháznak, házasságkötő teremnek ad otthont.

Velencén születik a legtöbb gyerek országos viszonylatban egy felmérés szerint, természetesen a népességhez viszonyítva.

A térség legnagyobb turisztikai fejlesztése nyolchektáros területen valósult meg.

Velence, légifotó

Csodaszép Magyarország 192. Pákozd

Emlékképolna

Pákozd

A csata emlékezete

Pákozd nagyközség Fejér megyében, a Gárdonyi járásban. A település és környéke kőkori, ókori és középkori régészeti lelőhelyekben gazdag terület.
A magyar történelem két fontos, győztes csatája fűződik Pákozd nevéhez: a törökellenes küzdelmek során 1593-ban megvívott ütközet, valamint az 1848–1849-es szabadságharc egyik legnevezetesebb csatája.

A településtől 4,5 kilométerre északkeletre található Pákozdvár csúcsánál késő bronzkori erődített településre bukkantak, de ismert egy kora vaskori, hallstatti urnatemető is a környékről.

Több, a kultúrájukhoz kapcsolódó tárgyi emlék került a felszínre az M7-es autópálya építését megelőző leletmentő munkálatok során.

Anonymus a 13. század eleji Gesta Hungarorumban említi, hogy a honfoglaló magyarok Százhalombattától („Centum Montes”, azaz Százhalom) Veszprém felé haladva a pákozdi hegy alatt ütöttek tábort („iuxta montem Pacostu”).

A település neve feltehetőleg puszta személynévből keletkezett szláv eredetű minta alapján (vö. lengyel Pakost személynév, cseh Pakosta családnév)

Pákozdi csata Emlékmúzeum

A Velencei-hegység lábánál fekvő, 2500 fős település gazdag történelmi múlttal és természeti értékekkel vonzza a turistákat.

A falu határában a Mészeg-hegyen  emlékoszlop, mellette múzeumi kiállítóhely áll, amelyet a szabadságharc első győzelmét jelentő pákozdi csata 130. évfordu-lójára emeltek.

Igen szép kilátás nyílik innen a Velencei-tó északnyugati részére, a nádasokra és a  Velencei-hegység vonulatára.

Történelmi emlékpark

A Pákozd-Sukoró emlékkiállítás az 1848 szeptember 29-i  győztes csata eseményeit ismerteti, korabeli dokumentumok bemutatásával.

Egy nagyméretű terepasztalon megismerhető a csata lefolyása.

 

Katonai emlékpark

Az épület emeletén kiállítás mutatja be a magyar hadsereg külföldi békefenntartó tevékenységének helyszíneit és tevékenységét.  A látogatók itt akár katonaruhába is öltözhetnek.

A falu felé indulva jobbra a Donkanyarnál elesettek tiszteletére kialakított emlékhely látható.  A Szabó Tamás által tervezett, szokatlan formájú kápolnában kapott helyet az ismeretlen katona szarkofágja is.

Arborétum

A Doni-csatában elesett katonák Emlékkápolnájának környékét 2011-ben hozták rendbe.

Az emlékkápolnát elhagyva a Mészeg-hegyen található a gyönyörű Pákozd-Sukoró Arborétum.  A több.mint 250 fafajnak otthont adó természetvédelmi területen, a térség növény és állatvilágát, geológiai adottságait, vízrajzát bemutató tájház, erdei játszótér, tanösvény található.

 

Angelika forrás

Pákozd környkén nagyszerű túrákat lehet tenni a Bella-tóhoz, az Anikó-forráshoz és a Barlang-kúthoz.

Az osztrákoktól független, önálló új magyar hadseregnek a pákozdi csata volt az első ütközete. A csatában önkéntesként részt vett Petrovics István, Petőfi édesapja. A költő az eseményt  „A vén zászlótartó” című versében örökítette meg.

Nevezetességei

                                                                                          

Ingó kövek

Bronzkori földvár maradványai
Pákozdi Csata Emlékmúzeum
Emlékmű a Don kanyarban elesett katonáknak
           Természetvédelmi területek
Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület
Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület
Gyurgyalagtelep
Anikó-forrás
Angelika-forrás
Bella-tó

Bella tó

 

Mészeg hegyi kávézó, Pince

Csodaszép Magyarország 191. Gárdony

Gárdonyi Géza szülőháza

Gárdony

Ki volt Ziegler Géza?

Gárdony a Velencei-tó déli partján fekvő üdülőváros, a Gárdonyi járás székhelye.
 Részei Gárdony, Agárd, Dinnyés és Csiribpuszta.

Agárd első említése 1193-ból, Gárdonyé 1260-ból való.

Vasútállomás

A város a Budapest–Székesfehérvár közötti, elővárosi jellegű vasútvonal mellett fekszik, ezért jó vasúti összeköttetésben áll Székesfehérvárral és Budapesttel.

A Velencei-tó körül fekvő települések közül a legnagyobb lélekszámú  Gárdony az igényesen kiépített strandok, éttermek, vendéglátóhelyek, csónakázási, horgászási  és sportolási lehetőségek mellett további nevezetességekkel is bír. 

 

Templom

1784-ben épül meg református temploma.

Gárdony történetének legnagyobb lépése a Déli Vasút 1861-es megépítése.

A település mai területén látta meg a napvilágot Gárdonyi Géza (igaz, akkor még  Ziegler Gézaként), 1863-ban, akinek szülőháza Agárdpusztán látható

 

Nemzedékek háza

A GÁRDONYI   EMLÉKHÁZBAN  kéziratai, korabeli fotók mutatják be írói életútját,  a szomszédos szobában pedig a hagyományos velencei-tavi halászatot bemutató gyűjtemény látható.

Gárdonyit ábrázoló szobor áll az író egykori lakóháza kertjében.

Gyógyfürdő

Gárdony jelentős vonzereje az Agárd határában fekvő, a Bikal-völgyben kiépített GYÓGYFÜRDŐ.

1989-ben városi rangra emelik a települést

A megye egyetlen fedett gyógyfürdője a 2004-ben befejeződött renoválás  után megújulva várja a vendégeket.

A fürdő területén kemping is működik.

Nevezetességek:

 

Rönkvár

Rönkvár: Az egri vár mintájára készült rönkvár a Velencei-tavi Galéria és a Gárdonyi Géza Múzeum szomszédságában Agárdon.

Gárdonyi Géza Emlékház: Az író agárdpusztai szülőházában berendezett emlékmúzeum. Az emléktábla Gárdonyi Géza szülőházán
Agárdi Gyógy- és Termálfürdő: 1000 m mélyről feltörő 58 fokos vízét 32-36 fokra hűtik, így kerül a medencékbe. A gyógyvíz mozgásszervi, reumás betegségek, kopások és nőgyógyászati problémák kezelésére javallott.

Szökőkút

ÖKO PARK

 

Szuper Kuckó                        

 

Csodaszép Magyarország 190. Kápolnásnyék

Vörösmarty Emlékház

Kápolnásnyék

Vörösmarty szülőfaluja

Község Fejér megyében, a Gárdonyi járásban. A településen keresztülfolyik a Bágyom-ér, amely a Velencei-tóba torkollik.

A település neve a honfoglalás kori Nyék törzs nevéből származik, amelynek egyik mellékága lakhatta a települést.
 Koppány legyőzése után Nyék feltehetőleg királynéi birtok lett.
Első írásos említése 1193-ból származik Neck néven. Később Kápolnás Nyék, Káposztás Nyék, illetve Fertőfő Nyék néven is említik,

A 19. század során Alsó és Felső Nyék néven két részből állt. 

Vasútállomás

A település fejlődésére a Déli Vasút Budapest és Székesfehérvár közötti szakaszának 1861-es átadása sem jelentett különösebb hatást.

Az új felvételi épület

Kápolnásnyék leghíresebb szülötte Vörösmarty Mihály (1800-1855), a romantika és a reformkor egyik kiemelkedő alakja.

Emlékház a költő szobrával

Emlékének adózva a költőről elnevezett utcában  EMLÉKHÁZAT rendeztek be.
Az épület előtt Vígh Tamás   Vörösmarty-szobra látható.

Látnivalók:
Vörösmarty Mihály szülőháza helyén emlékmúzeum, a településtől délre, amely egyben kovácsmúzeum is,
Helytörténeti kiállítás,

 

Református templom

Református templom,
Halász-kastély,
A Hősök terén lévő első világháborús emlékmű, második világháborús emléksír, 1956-os kopjafa,

 

Római katolikus templom

Millecentenáriumi emlékmű,
1848-as emlékmű a polgármesteri hivatal előtti téren,
Vörösmarty Mihály szobra a Vörösmarty parkban,
Bartók Béla szobra a róla elnevezett utca terén,
2009-től Trianon-gyászemlékmű a polgármesteri hivatal előtt.

 

Olasz-magyar Sütöde: Termék választék igen széles, egyaránt megtalálhatók benne a hagyományos, kovászos technológiával készült kenyerek és a modern táplálkozási igényeket kielégítő termékek, kiegészítve a péksüteményekkel, apró áruval.

Olasz-magyar pékség

Hotel Holdfény: Az éttermet, szaunát és pezsgőfürdőt kínáló Hotel Holdfény épülete Kápolnásnyék községben, a Velencei-tótól 10 perces sétára, az M7 autópályától pedig 2 km-re helyezkedik el.

Hotel Holdfény

Csodaszép Magyarország 189. Martonvásár

Brunszvik Kastély

Martonvásár

Beethoven emlékezete

A megye északkeleti részén található, a 7-es számú főút mellett Budapesttől 30, és Székesfehérvártól is 30 kilométerre, a Velencei-tótól 13 km-re kelet-északkeleti, Százhalombattától 9 km-re nyugati irányba. A településen keresztülfolyik a Szent László-patak.
                                                                                                      Településrésze Orbánhegy,
A város a Budapest–Székesfehérvár vasútvonalon fekszik .

Vasútállomás

 Martonvásár valószínűleg már id. sz előtt lakott település volt a Szentlászló-patak mellett két oldalon, kelta népek vagy szarmaták lakhatták, római császárok hódításai után a honfoglaló magyarok vették szálláshelyül, erről tanúskodnak a tárgyi emlékek, s régészeti bejárások is.

Angolpark a Kastély körül

Az 1770-es években a Brunszvik család kezére került a terület. Ők nagyszabású építkezésbe kezdtek, 1773 és 1776 között római katolikus templomot, valamint egy barokk kastélyt építettek (ezt 1870-ben neogót stílusban alakították át).

A 4500 fős település kétségkívül Ludwig van Beethovennek köszönheti hírnevét.

A  zseniális zeneszerző az 1800-as évek elején több ízben is járt Martonvásáron, szoros barátság fűzte gróf  Brunszvik Ferenchez – neki szól a  Sonata apppasio-nata  ajánlása.  

Brunszvik lányok

Nem tudni pontosan, hogy melyik Brunszvik lányhoz, Terézhez vagy Jozefinhez kötötték szorosabb érzelmek – talán szerelem – a hallgatag és félénk Beethovent, valószínűbb azonban, hogy a „Halhatatlan kedveshez” írott levél címzettje Jozefin volt.

Martonvásár hűen őrzi a „szép napok” emlékét.

 

Beethoven emlékmúzeum

Itt, az egykori Brunszvik kastélyban található a BEETHOVEN  EMLÉKMÚZEUM, amelyben a zeneszerző  több művének kottája, az őt ábrázoló festmények, sőt egy hajtincse és a tablók mellett egy családi zongora is látható, melyen egykor Liszt Ferenc is játszott.

A kastélyt övező gyönyörű angolparkban található csónakázó-tó szigetén – a  szabadtéri színpad mellett -  Beethoven mellszobra díszeleg.

A település legnagyobb látványossága a NEOGÓT KASTÉLY.

A gróf Brunszvik Antal által 1775-ben épített épület eredetileg barokk stílusú volt, mai külsejét 1875-ben nyerte el.

Minden év júliusában három hétvégén neves előadóművészek fellépésével Beethoven-esteket tartanak itt. 

Róm. kat. templom

(A kastély 1949-től a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában áll, s mező-gazdasági kutatóintézet működik benne).

Hazánkban elsőként (1828-ban) Brunszvik Teréz hozott létre kisdedovót, Budán, Angyalkert néven.

Nevezetességei:
Brunszvik-kastély, kastélykert (angol kert) (70 hektár)
Óvoda Múzeum
Beethoven Múzeum
Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézete
Római katolikus templom (1773, barokk)
     benne: Cymbal-freskók és késő barokk szobrok

Brunszvik Teréz építtette az Óvodát

A park egyik épületében berendezett ÓVODAMÚZEUM különleges gyűjteményében korabeli fotók, dokumentumok, berendezési tárgyak, játékok, babák mutatják be, milyen is volt akkoriban egy óvoda.

Kopjafa a templom előtti parkban

Új látványosság az út melletti parkoló és a kastély között 2001-ben felállított millenniumi kopjafa.

A hatalmas faragott oszlopon Martonvásár legjelentősebb eseményeire utaló jelenetek tűnnek fel.

Beethoven szobor

Csodaszép Magyarország 188. Majkpuszta

Kamalduli remeteség

Majkpuszta

Hallgatag remeték otthona

A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén (Majkpuszta) található,

A némasági fogadalmat tett szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét találhatja meg a látogató Majkon. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló az erdők ölelte, tavak szomszédságában fekvő remeteség, hanem Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes is egyben, amely tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll.

Az Oroszlányhoz tartozó Majkpusztán található a barokk építészet páratlan emléke, az egykori KAMALDULI REMETESÉG épületegyüttese.

A némaság kolostora

A festői környezetben álló remeteséget Eszterházy József alapíttatta 1748-ban, amikor elhatározta, hogy a némasági fogadalmat tevő szerzetesek számára

17 „cellából” és templomból álló épületegyüttest emeltet.

A nagyszabású terv 1770-re valósult meg, ám 1782-ben II. József császár rendeletére feloszlatták a rendet.

 

Majki apátság

Az épületegyüttesbe 1945 után bányászcsaládok költöztek, majd többszöri tulajdonos váltás után ma vendégházakként, illetve a remeték életét bemutató múzeumként működik.

A remeteségbe érkező látogatókat negyedóránként harangjáték dallamai üdvözlik.

A remeteséghez tartozó műemlék 

 

Majki vízimalom

VIZIMALOM ad otthont a képzőművészeti alkotótábornak, a természetjárókat pedig a  VÉRTESI  NATÚRPARK különlegesen szép tanösvényei várják.

Így éltek a remeték:

A kamalduli rendet – a bencés rend remeteágát – Romuald herceg alapította az első évezred végén.
A szerzetesek fehér kámzsás ruhát, csizmát viseltek.

Hajukat rövidre nyíratták, fejük tetejét pedig leborotválták, és hosszú szakállt növesztettek.

Életvitelük leginkább meghatározó jellemvonása a némaság volt.

Erre emlékeztet a remeteség díszes főbejáratán olvasható latin felírat, amely magyarul így hangzik:
„Félre, te portánk mennyei csöndjét törni merészelő.

              Rendzavarást nem tűr isteni szent rendünk.”

A remeteség nyitva tartása:
Április 1. és október 31. között. Hétfő kivételével naponta 10–18 óráig.
KIZÁRÓLAG TÁRLATVEZETÉSSEL látogatható minden egész órában!
Pénztárzárás és utolsó tárlatvezetés: 17 órakor.
Nemzeti ünnepeken nyitva tartunk.
Téli nyitvatartás:
November 1. és április 1. között
Hétfő kivételével naponta 10-16 óráig. Pénztárzárás és utolsó tárlatvezetés 15 óra.

Díszkút

 

Refektórium a kolostorban

Majk elnevezéséről:

Bél Mátyás nézete az, hogy az elnevezés illír eredetű, szerinte Isten anyját ők Majkának nevezték, az idők folyamán aztán szó végi magánhangzókopással ebből alakulhatott ki a Majk elnevezés. Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára c. munkájában Majk nevét a szláv Moyk, illetve Mojkó, Mojek személynevekből eredezteti. Megint mások pedig a Miklós név középkori alakjából: Moyk, Myk próbálták megtalálni az elnevezés eredetét.

A Kastély főépülete

 

 

 

 

 

 

                      

A kastély az 1800-as évek végén