 | ||
| Velencei ősz |
A Velencei-tó
Az ország legnagyobb
gyógyfürdője
A Velencei-tavat, amelyet egykor elsősorban halászatra
használtak, először
II. Béla említette egy oklevélben.
A tó első szakszerű felmérése Mária Terézia idejéből való.
II. Béla említette egy oklevélben.
A tó első szakszerű felmérése Mária Terézia idejéből való.
A Velencei-tó az ország második legnagyobb tava, hossza 10,8 kilométer,
szélessége 1,5 és 3
kilométer közötti. Vízének mélysége 1-2 méter.
A Balatonhoz hasonlóan a földkéreg süllyedése nyomán alakult
ki.
Területe a korábbi 60 helyett ma csupán 25 négyzetkilométer,
vízszintje pedig
3-4 méterrel magasabb volt, mint napjainkban.
3-4 méterrel magasabb volt, mint napjainkban.
 |
| Velencei tó |
A Velencei-tavat gyakran emlegetik a Közép-Dunántúl
gyöngyszemeként
vagy a napfény tavaként, de nyugodtan nevezhetjük az ország legnagyobb
gyógyfürdőjének is, hiszen vízének rendkívül magas ásványianyag-tartalma miatt bizonyítottan gyógyító hatású a mozgásszervi betegségek kezelésénél.
vagy a napfény tavaként, de nyugodtan nevezhetjük az ország legnagyobb
gyógyfürdőjének is, hiszen vízének rendkívül magas ásványianyag-tartalma miatt bizonyítottan gyógyító hatású a mozgásszervi betegségek kezelésénél.
Erre a kiváló adottságra épült az agárdi gyógyfürdő is.
A Velencei-tó Európa egyik legmelegebb vizű tava, s ez nem
csak az alacsony vízállásnak tudható be, hanem a napsütéses órák igen magas
számának is.
(évi 2050 óra).
(évi 2050 óra).
 |
| Velencei-tó |
A családosok számára pihenésre, feltöltődésre kimondottan
ajánlott a nyáron
26 fokosra is felmelegedő tó.
A vízfelület a keményebb teleken egyetlen hatalmas korcsolyapályává változik, ekkor a jégvitorlázók, fakutyázók, korcsolyázók vehetik birtokba.
A vízfelület a keményebb teleken egyetlen hatalmas korcsolyapályává változik, ekkor a jégvitorlázók, fakutyázók, korcsolyázók vehetik birtokba.
A Velencei-tónak nincsenek fenékforrásai, csak a csapadék és
a beleömlő patakok táplálják, amelyek jelenős mennyiségű ásványi anyagot
szállítanak.
 |
| Hattyúk a tavon |
Nádvilág – madárparadicsom:
A Velencei-tóról nem lehet a nádvilág említése nélkül
beszélni, hiszen területének majdnem kétharmadát nádasok borítják.
Ami a fürdőzők számára nem a legjobb hír, a horgászoknak és természetkedvelőknek nagy örömet szerez: a kiterjedt nádasban kitűnő minőségű halállomány – ponty, süllő, csuka, harcsa – honos.
Ami a fürdőzők számára nem a legjobb hír, a horgászoknak és természetkedvelőknek nagy örömet szerez: a kiterjedt nádasban kitűnő minőségű halállomány – ponty, süllő, csuka, harcsa – honos.
A tó északi partján három kilométer hosszúságú
horgászversenypályát alakítottak ki, ahol több ízben tartottak már
világbajnokságot is.
A tó növényvilága rendkívül gazdag.
A leggyakoribb a közönséges nád, de tömegesen fordul elő a békatutaj szép, fehéres virágaival és a sárga virágfürtű vízi rence, amely húsevő növény.
A leggyakoribb a közönséges nád, de tömegesen fordul elő a békatutaj szép, fehéres virágaival és a sárga virágfürtű vízi rence, amely húsevő növény.
A nádvilág igazi paradicsom a víziállatok számára: vidrák,
pézsmapockok, vöröshasú unkák, pettyes és tarajos gőték szép számmal élnek
háborítatlanul a nádasban.
 |
| Dankasirály landol a tavon |
Zavartalan
élőhelyet biztosít a madárpopulációnak, a kanalas, szürke és vörös gémek,
kócsagok, ludak számára.
A rezervátum előzetes bejelentés után csoportosan
látogatható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése