Csodaszép Magyarország 129. Nagybakónak

Szent István templom

Nagybakónak

A Kőszikla-szurdok bűvöletében

A község Nagykanizsától északkeletre fekszik.
Van egy pontja határának, amelynél 7 község határa találkozik.
Nagybakónak, Újudvar, Gelsesziget, Gelse, Orosztony, Kerecseny, Zalaújlak. Ezért ezt a területet "Héthatárnak" nevezik

Nagykanizsától észak felé indulva, dombos vidéken haladva egy fenséges völgyben, a Bakónaki patak mentén ér a turista Nagybakónakra, amelyet már a 12. században laktak: első írásos említése – Bocovnicj – 1193-ból való.

A mai elnevezés Nagybakónak, az eltűnt Puszta néven ismert falu vagy puszta - ma már csak egy dűlő neve - helyén épült Száka és Bakónak egyesülése után, a 19. század közepe óta használt településnév.

A néphiedelem szerint a falu nevének eredete Könyves Kálmán uralkodásához fűződik. A történet szerint egykor Bakónak és Zalaújlak között akkora patak folyt, hogy Bakó molnár malmot építhetett rá. Egy alkalommal az uralkodó ezen a vidéken utazott át Dalmácia felé, amikor a királyi hintó kereke eltörött, éppen a malom előtt. A molnár nemcsak megjavította a kereket, hanem vendégül látta a királyt és kíséretét is, akiket Bakóné finom ebéddel kínált. A kerék elkészülte és felszerelése után az uralkodó hálája jeléül kinyújtotta karját, körülmutatott és azt mondta: „Ezt az egész területet pedig adjuk Bakónak munkájáért és a szíves vendéglátásért.” A határrészt a helyiek a mai napig Bakómonának nevezik.

Főutca

A Megyei Levéltár feljegyzései alapján:
II. András uralkodása idején:  1203. Baconuk, 1226. Bachonuc

A nyugodt faluban sétálva a FALUMÚZEUMBA térhet be a látogató, ahol a helyi paraszti kultúra eszközeit állították ki.

 

Sziklaszurdok

A faluból a kékkel jelzett turistaútvonal vezet az érdekes természeti képződményhez a
             KŐSZIKLA-szurdokhoz.