Csodaszép Magyarország 135. Velencei hegység

Likas-kő

A Velencei-hegység

Különleges sziklaalakzatok

Velencei-tótól északra, nagyjából vele párhuzamosan húzódik Magyarország variszkuszi hegységmaradványa, a Velencei-hegység, amelyet javarészt a földtörténeti óidőben (paleozoikum) keletkezett mélységi magmás kőzet, gránit épít föl

Pandur-kő

Ez a hegység Közép-Európa legrégebbi geológiai képződménye, átlagosan közel 250 millió éves.

A Dunántúli-középhegység 80 km²-es kistája. Legmagasabb pontja, a Meleg-hegy mindössze 352 m magas, ezért a kistáj földrajzilag dombságnak számít. Állandó vízfolyása nincs, de sok forrás ered itt. A hegység talaja agyagos, barna erdőtalaj.

A Velencei-hegység különleges sziklaalakzatokban is bővelkedik, közülük talán a legismertebbek az ingókövek (például a Kocka Pákozd határában, vagy a sukorói  Gyapjaszsák, illetve a meleg-hegyi Likas-kő), amelyek gyalogtúrákkal közelíthetők meg.

Megtekintésre érdemesek még a gombakövek (Pákozdi Gomba), az állatalakzatok (sor-hegyi Medve, Pákozdi Oroszlán, Kutya, Szfinx).

Angelika forrás

A pázmánd-kápolnásnyéki úttól 100 kilométerre, a Zsidó hegyen található az úgynevezett kőtenger, ahol hatalmas, hasadékos sziklák, asztallapszerű kőtömbök, kőfülkék láthatók.

Hasonló alakzatokat láthatunk gránitból a Csöntör hegyen.

Felejthetetlen szépségűek a gránitkapuk, amelyek az Angelika-forrástól és a Barlang-kúttól délre, a Kőrakás-pusztán találhatók, a Velencei tavat tápláló fő vízfolyás, a Császár-patak mentén.

A hegységben 15 barlang és egy barlangnak nevezett mesterséges üreg van. 

Nadap

Nadap mellett található Magyarország szintezési alappontja.

. A legnagyobb barlangok:
Zsivány-barlang gránit Pákozd 14,5 /+4,2 m
Maléza-barlang andezitagglomerátum Pázmánd 10,3/+1 m

Források
Anikó-forrás (Pákozd)
Angelika-forrás (Pákozd)

Érdekességek

Gombavilága különlegesnek számít Magyarországon, különlegessége a gránit aljzat, ami Magyarországon csak itt és Mórágy mellett fordul elő. A galóca (amanita) fajok tömege található itt.

Gyilkos galóca

Csodaszép Magyarország 134. Velencei-tó

Velencei ősz

 

 

A Velencei-tó

Az ország legnagyobb gyógyfürdője

A Velencei-tavat, amelyet egykor elsősorban halászatra használtak, először
II. Béla említette egy oklevélben.
A tó első szakszerű felmérése Mária Terézia idejéből való.

A Velencei-tó az ország második legnagyobb tava, hossza 10,8 kilométer, szélessége 1,5 és 3 kilométer közötti. Vízének mélysége 1-2 méter.

A Balatonhoz hasonlóan a földkéreg süllyedése nyomán alakult ki.

Területe a korábbi 60 helyett ma csupán 25 négyzetkilométer, vízszintje pedig
3-4 méterrel magasabb volt, mint napjainkban.

Velencei tó

A Velencei-tavat gyakran emlegetik a Közép-Dunántúl gyöngyszemeként
vagy a napfény tavaként, de nyugodtan nevezhetjük az ország legnagyobb
gyógyfürdőjének is, hiszen vízének rendkívül magas ásványianyag-tartalma miatt bizonyítottan gyógyító hatású a mozgásszervi betegségek kezelésénél.

Erre a kiváló adottságra épült az agárdi gyógyfürdő is.

A Velencei-tó Európa egyik legmelegebb vizű tava, s ez nem csak az alacsony vízállásnak tudható be, hanem a napsütéses órák igen magas számának is.
(évi 2050 óra).

Velencei-tó

A családosok számára pihenésre, feltöltődésre kimondottan ajánlott a nyáron

26 fokosra is felmelegedő tó.
A vízfelület a keményebb teleken egyetlen hatalmas korcsolyapályává változik, ekkor a jégvitorlázók, fakutyázók, korcsolyázók vehetik birtokba.

A Velencei-tónak nincsenek fenékforrásai, csak a csapadék és a beleömlő patakok táplálják, amelyek jelenős mennyiségű ásványi anyagot szállítanak.

Hattyúk a tavon

Nádvilág – madárparadicsom:

A Velencei-tóról nem lehet a nádvilág említése nélkül beszélni, hiszen területének majdnem kétharmadát nádasok borítják.
Ami a fürdőzők számára nem a legjobb hír, a horgászoknak és természetkedvelőknek nagy örömet szerez: a kiterjedt nádasban kitűnő minőségű halállomány – ponty, süllő, csuka, harcsa – honos.

A tó északi partján három kilométer hosszúságú horgászversenypályát alakítottak ki, ahol több ízben tartottak már világbajnokságot is.

A tó növényvilága rendkívül gazdag.
A leggyakoribb a közönséges nád, de tömegesen fordul elő a békatutaj szép, fehéres virágaival és a sárga virágfürtű vízi rence, amely húsevő növény.

A nádvilág igazi paradicsom a víziállatok számára: vidrák, pézsmapockok, vöröshasú unkák, pettyes és tarajos gőték szép számmal élnek háborítatlanul a nádasban.   

Dankasirály landol a tavon

Zavartalan élőhelyet biztosít a madárpopulációnak, a kanalas, szürke és vörös gémek, kócsagok, ludak számára.

A rezervátum előzetes bejelentés után csoportosan látogatható.

Csodaszép Magyarország 133. Kéktúra története

KÉKTÚRA

A  KÉKTÚRA története

A Magyarországon keresztülhaladó, jelenleg Írott-kőt Hollóházával összekötő1100 km hosszú Országos Kéktúrát először a Budapesti Lokomotív Sportegyesület turista-szakosztálya hirdette meg tagjai számára, 1952-ben.

Az ötletet az 1938-as Szent István-vándorlás egykor megfestett, 852 km-es, úthálózata adta.

A kéktúra egykori és mai célja, hogy minél többen keressék fel legszebb hegyvidéki tájainkat, ismerjék meg az ország természeti szépségeit, növény- és állatvilágát, épített környezetét, történelmi emlékeit.

Kéktúrista jelzés

Az ötlet sikerét bizonyítja, hogy 1953-ban a Vasutas Természetjáró Társadalmi Bizottság országos méretűvé tette a túrát és rövidesen kiadták az első füzetet Országos kéktúrák könyve címmel, amely tartalmazta a túra útvonalát bés térképeit.

Kőszeg belváros

1961-ben a túramozgalom koordinálását átvette a Magyar Természetbarát Szövetség.  Ettől kezdve minden teljesítő megkapta a túra szép jelvényét.

Sümeg

Rockenbauer Pál  Másfélmillió lépés és a Még egymillió lépés című filmjének eredménye az 565 km hosszú,   Írott kőtől Szekszárdig vezető dél-dunántúli kéktúra.

Tapolca

2000-ben elkészültek a Szekszárdot Sátoraljaújhellyel összekötő, 848 km hosszú alföldi kéktúra  jelzései is.

Pécs, Dzsámi

Aki akarja, ma már a kék úton körbejárhatja az országot.

Az utóbbi évtizedben mindhárom kéktúra az európai hosszú távú vándorutak hálózatának is részévé vált.

Grábóc

Csodaszép Magyarország 132. Bakonytól a Dunáig

Szigetköz

 

A Bakonytól a Dunáig

Festői környezet, különleges természeti értékek, kastélyok, várak…

A Közép-Dunántúl a műemlékek paradicsoma, hiszen Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon kívül itt találkozhat az utazó a legtöbb épített emlékkel.

A múzeumok és különleges műemlékek mellett a régióban 19 vár és 13 kastély várja a látogatókat.

Ugyanakkor  a Közép-Dunántúl a hegyek és a vizek birodalma is.

A Mezőföld szikes talajú, alföldi jellegű táj, de nem messze tőle 600 méternél is magasabb hegycsúcsok emelkednek.

Jeli arborétum

Négy hegység, a Bakony, a Vértes, a Gerecse és a Velence-hegység határozza meg a régió domborzatát, amelyben természetesen nagy szerepet játszanak a vizek: a Duna, a Séd, a Gaja, a Sárvíz, a Tatai (Öreg)-tó és a térség legnagyobb állóvize a Velencei-tó.

A régiót bizonyítottan sok ezer éve lakja ember.

Őrségi harangláb

Samu, a vértesszőlősi előember volt a „honfoglaló” a Közép-Dubántúlon.

A magyarság korai történetének több emléke is az itt található településekhez köthető: Székesfehérvárott volt Géza fejedelem szálláshelye, több száz éven keresztül ebben a városban koronázták meg – és jórészt ide temették – a magyar királyokat, itt tartották a királyi menyegzőket, és Esztergomban (más források szerint Veszprémben) alakult meg az ország első püspöksége.

Koppány ellen a Veszprémhez közeli Sólyban vívta döntő csatáját István.

A várak hazánk középkori múltját idézik, a kastélyok pedig a magyar nemesség életébe engednek bepillantást.

Mór

A természetrajongók bőségesen találnak kikapcsolódásra, feltöltődésre, megtekintésre alkalmas úti célt:  Komárom, Pápa, Gárdony gyógyfürdői mellett nyaranta a Tatai-(Öreg) és a Velencei-tó kiváló sportolási, illetve fürdési lehetőséget biztosít;  a vadregényes természet romantikus gyalogtúrákat, az etyeki vagy a somlói borvidék vidám órákat ígér a látogatóknak.

Óbarok

 

 

Kék Duna

Csodaszép Magyarország 131. Felsőrajk

Szent Anna templom

Felsőrajk

Palánkvár

Felsőrajk, amelyet az úgynevezett Principális régió (a Principális csatorna mentén fekvő falvak térsége) kapujának is neveznek, régóta lakott vidék.

A község az egykori Kanizsa vizének nevezett mocsaras, ingoványos területre épült, amely a Principális csatorna megépítésével vált teljesen lakhatóvá.

A szomszédos településen, Felsőrajktól 3 km-re Pötrétén tőzegkitermelés folyik, ezek a területek a későbbiek során vízzel telnek fel, és jó lehetőséget kínálnak a horgászat szerelmeseinek.
Vonattal elérhető a Szombathely–Nagykanizsa-vasútvonalon.

A föld mélyéből kerültek elő leletek a késő vaskori kelták és a rómaiak hagyatékaként is.

A középkorban palánkvár állt a községben, amely a török időkben ugyan elpusztult, de a falu összefogásával 1999-ben újból felépült.

A vár

1997-ben Vigh László polgármester ötlete alapján elkezdődtek a Rajki Vár felépítésének munkálatai. Az építkezés mintegy másfél évet vett igénybe. Az épület körül egy várárkot ástak és a várárokból kikerülő földből emeltek falat a várnak. A vár négy nagy sarkára figyelő őrtornyot készítettek, a bejárathoz egy felhúzható fahidat, valamint egy kétszintes bejárati kaput. A vár belsejében kialakításra került egy 11x18 méteres előadótér, valamint egy 500 néző befogadására alkalmas nézőtér. A helyi Önkormányzatnak az volt a szándéka, hogy a felépített várban folyamatosan színi előadásokat, és kulturális rendezvényeket tartsanak. A vár avatása 1999. július 25-én volt.

A RAJKI VÁR területén kulturális programokat és lovasversenyeket rendeznek, a jelképpé vált öttornyú vár udvarán színpad áll.

Öttornyú vár

A faluban járva érdemes elsétálni a SZENT ANNA TEMPLOM-hoz is, amely a 16. században épült, igaz, a török pusztítás után barokk stílusban teljesen újjá kellett építeni.

S ha a községben sétálva az utazónak feltűnik a mindenfelé illatozó sok szép virág, az nem a véletlen műve. A település hat alkalommal országos díjat nyert a „Virágos Magyarországért Mozgalom”  keretein belül.

Felsőrajk

Csodaszép Magyarország 130. Alsórajk

Római katolikus templom

Alsórajk

Kisfaludi Strobl szülőhelye

Közepes átmenő forgalmú település a Principális-csatorna völgyében, északról Pacsa, délről Nagykanizsa felől közelíthető meg. Autóbusszal Nagykanizsáról elérhető.
A településtől nem messze található Felsőrajk és Kilimán vasútállomása (mindkettő 2,5-2,5 km-re).

Jelentősebb település minden bizonnyal azonban csak a 15. századra fejlődött Alsórajkból, amely ekkor már saját templommal is rendelkezett.
A 16. században a törökök ellen kisebb palánkvár is épült, amelyet először 1588-ban foglaltak el. 1595-ben a szigeti bég ostromolta, majd 1600-ban elfoglalták és lerombolták a törökök a településsel együtt.

Alsórajk az 1730-as évekig lakatlan maradt, azonban ekkor hamar benépesedett.
1748-ban malom is épült a szőlőműveléssel is foglalkozó településen.

Alsórajk – neve a szláv Rayk személynévből származik – több, mint ezer éve lakott település.

Emlékszoba

Az egykori KOLLER-Kastélyban található az az Emlékszoba, amelyet a község híres szülöttje, a kétszeres Kossuth-díjas szobrászművész, Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884-1975) tiszteletére rendeztek be.

A Kossuth térről eltávolított Kossuth emlékmű

A tanulmányait Bécsben végző művész alkotása többek közt a Felszabadulási emlékmű (1947) a Gellért-hegyen, a Kardját néző huszár (1932), amely a Nemzeti Galériában látható, vagy Kossuth Lajos jól ismert szobra (1952) Budapesten, az Országház előtt.

Nevezetessége még:

 Limai Szent Róza templom

Szabadság szobor

Csodaszép Magyarország 129. Nagybakónak

Szent István templom

Nagybakónak

A Kőszikla-szurdok bűvöletében

A község Nagykanizsától északkeletre fekszik.
Van egy pontja határának, amelynél 7 község határa találkozik.
Nagybakónak, Újudvar, Gelsesziget, Gelse, Orosztony, Kerecseny, Zalaújlak. Ezért ezt a területet "Héthatárnak" nevezik

Nagykanizsától észak felé indulva, dombos vidéken haladva egy fenséges völgyben, a Bakónaki patak mentén ér a turista Nagybakónakra, amelyet már a 12. században laktak: első írásos említése – Bocovnicj – 1193-ból való.

A mai elnevezés Nagybakónak, az eltűnt Puszta néven ismert falu vagy puszta - ma már csak egy dűlő neve - helyén épült Száka és Bakónak egyesülése után, a 19. század közepe óta használt településnév.

A néphiedelem szerint a falu nevének eredete Könyves Kálmán uralkodásához fűződik. A történet szerint egykor Bakónak és Zalaújlak között akkora patak folyt, hogy Bakó molnár malmot építhetett rá. Egy alkalommal az uralkodó ezen a vidéken utazott át Dalmácia felé, amikor a királyi hintó kereke eltörött, éppen a malom előtt. A molnár nemcsak megjavította a kereket, hanem vendégül látta a királyt és kíséretét is, akiket Bakóné finom ebéddel kínált. A kerék elkészülte és felszerelése után az uralkodó hálája jeléül kinyújtotta karját, körülmutatott és azt mondta: „Ezt az egész területet pedig adjuk Bakónak munkájáért és a szíves vendéglátásért.” A határrészt a helyiek a mai napig Bakómonának nevezik.

Főutca

A Megyei Levéltár feljegyzései alapján:
II. András uralkodása idején:  1203. Baconuk, 1226. Bachonuc

A nyugodt faluban sétálva a FALUMÚZEUMBA térhet be a látogató, ahol a helyi paraszti kultúra eszközeit állították ki.

 

Sziklaszurdok

A faluból a kékkel jelzett turistaútvonal vezet az érdekes természeti képződményhez a
             KŐSZIKLA-szurdokhoz.

Csodaszép Magyarország 128. Orosztony

Templom

Orosztony

A Pogányvár borai

Zala megyében, Zalaszabartól és Nagyradától nyugatra, Kerecseny mellett fekvő település.

Első írásos említése 1251-ből való, amikor Vruztun alakban írják. Bizonytalan eredetű, valószínűleg szláv településnév.

A középkorban a Zalavári apátság jobbágyközsége volt, és három különálló településből állt: Alsóorosztony, Felsőorosztony és Baksaháza.

A Kis-Balatonhoz közel, attól nyugatra, egy fennsíkra épült falutól nem messze zajlott az a csata, amelyben Kanizsa várának kapitánya, Thury György 1571-ben elesett..

Kopjafa

 Emlékét kopjafa őrzi, a dűlőt pedig Táltostemetőnek hívják.
Az ütközet helyét a falutól délre a HARC-KERT név őrizte meg.

A falut teljesen felégették a törökök.

 A templomot 1778-ban építették újjá. Ekkor már egybeolvadt Alsó-és Felsőorosztony, Baksaháza 1908-ig őrizte önállóságát.

Orosztony civil életében két egyesület játszik szerepet, az 1889 óta működő Önkéntes Tűzoltó Egyesület és az 1991-ben alakult Sportegyesület. 

Vadászház

A településtől délre Örömhegyen csodálatos környezetben a Nagykanizsai Postás SE kulcsosházat tart fenn a gyalogos turisták részére.

 

Értékes a falu SZENTHÁROMSÁG-SZOBRA is.

Sztháromság szobor

I. Lipót császár példáját követve, országszerte több településen, így Orosztonyban is Szentháromság-szobrot emeltek a pestistől való szerencsés megmenekülés tiszteletére.

A falutól északra található a nevezetes bortermő terület, Pogányvár.

 

Öregpince

S aki szereti a finom borokat, látogasson el a POGÁNYVÁR egyik pincéjébe, ahol jellegzetes helyi nedűket kóstolhat.

Csodaszép Magyarország 127. Kerecseny

Faluközpont

Kerecseny

Rockenbauer Pál kopjafája

Kerecseny Zala megyében található, a Kilimán-Zalaszabar útvonalon közelíthető meg, un. zsáktelepülés.

A település rendkívül szép környezetben található, igazi Zalai dombvidék. A falu 3 utcája lépcsőzetesen, egymással párhuzamosan épült egy domboldalra. A községet dombok övezik, sok-sok erdővel. 20-30 évvel ezelőtt közel 300 beépített lakótelek volt, ma már a lakóházak több mint fele üresen áll. A szép környezetnek tudható be az a tény, hogy a faluban közel 30 lakóházat vásároltak meg külföldiek.

Templom

A Kerechen elnevezésű helység már az 1255-ös iratok tanúsága szerint is lakott volt, ám amikor a törökök hada errefelé haladt, a falu mis a többi felégetett község sorsára jutott, s az emberek csak a 17. században merészkedtek újból a környékére.

Nevének eredetére kétféle magyarázat is ismert. Az egyik személynévből keletkezett, a másik a szláv krecet, ebből ismeretlen módon vált a kerecsen azaz „vadászsólyom” jelentésűvé.

Azt a falu melletti réten keresztülhaladó útvonalat, ahol egykor az oszmán had átvonult, ma „Törökcsapás”-nak hívják.

1574 körül kisebb erődítmény volt. Őrsége 1600-ban felgyújtotta, többé nem építették újjá. Ezután eltűnik a község neve. Csak 1690-ben szól a községről újra a forrás.

Pálos major

Kis-puszta neve a valamikori falu helyét takarja. A község ma nem az eredeti helyén fekszik, hanem attól délnyugatra, egy kilométerre. Lehet, hogy a törökdúláskor, hogy magukat könnyebben védhessék, Kerecsenyi Bálint kastélya és majorja körül tömörültek, és így alapították meg a jelenlegi Kerecseny községet.

A közeli Öröm-hegyen a nagy természetjáró filmes, Rockenbauer Pál emlékére állított  KOPJAFA kereshető fel.

Kopjafa

A rendező legismertebb alkotása a Másfélmillió lépés Magyarországon című televíziós sorozat volt. 

Nem messze található Pogányvár kilátója, ahonnan megnézhetjük a KIS-Balatont és a Balaton medencéjét.

Pogányvári kilátó

Csodaszép Magyarország 126. Homokkomárom

A kegytemplom

Homokkomárom

Zarándoklat a talált Máriához

Zsáktelepülés, Nagykanizsától közúton 13 km-re északnyugatra, a Principális völgy peremén helyezkedik el.

Homokkomárom története a XIII. századra nyúlik vissza. 1293-ban Humukcamar néven említették, mai elnevezése 1741-től ismeretes.

A falu – MÁRIA KEGYHELYÉRŐL nevezetes, amelynek eredete még az 1700-as esztendők elejére nyúlik vissza.

A helyiek a szabad ég alatt találtak egy Szüzet ábrázoló képet, s ezt égi jelnek vélték.

Kegykép

1702-től vált ismert zarándokhellyé, amikor is egy fakápolna alapjainak ásásakor, hársfa gyökerei között bukkantak rá a ma is látható Mária-képre. Az üvegre festett kegykép Dürer „Körtés Madonna” című képének (1512) másolata. Feltehetően a törökök elől rejtették el 1526 körül s mintegy 170 évig pihent a földben. A képet már nem sokkal oltárra kerülése után kegyképként tisztelték

A kép ma is megtekinthető az 1744-ben elkészült BAROKK TEMPLOMBAN.

A templom mellett szintén barokk (pálos, majd ferences) kolostor áll, amely 1774-ben készült el.

1722-ben kezdték el a ma is álló templom építését. Az építkezés befejezése és a templom teljes felszerelése gróf Batthyány Lajos, az akkori kegyúr nevéhez kötődik. Az ő kérésére 1751-ben XIV. Benedek pápa Szent Félix vértanú gyermek ereklyéit adományozta a homokkomáromi templomnak. Ma a főoltáron, a kegykép alatt látható Szent Félix ereklyéje. Batthyány gróf intézkedett arról is, hogy szükség szerint három nyelven – magyar, német és horvát – hirdessék az evangéliumot.

Templom és kolostor

Érdekesség, hogy a kolostorban GYERTYA- és IKONMŰHELY található.

A homokkomáromi Kisboldogasszony templom napjainkban a Dunántúl egyik legjelentősebb engesztelő központja. A kegyhelyet dr. Szendy József veszprémi érsek 1988. április 13-án ajánlotta fel a Szűzanyának, s e naptól kezdve lett a Magyarok Nagyasszonyának engesztelő temploma.

Nevezetesség a templomon és kolostoron kívül:
 

Szent Orbán

 A falun keresztülhalad a Kéktúra útvonala.

 A Balatonmelléke Borvidék legnagyobb egybefüggő szőlőterülete 

 található itt.

Szőlőhegy