Lajta bánság

                                                                        

Walter István:   Lajta bánság

(Civitas Fidelissima)

Sok magyar sírta a trianoni békét,

Nem tudták lenyelni a nagyok döntését.

Közéjük tartozott egy volt ezredes,

Akit a sereg már nyugdíjba helyezett.

Fegyveres csapatot kezdett el szervezni

(a kormány pedig, ezt egy szóval sem ellenzi).

Az irreguláris csapatai élén

Területet foglalt el Sopron környékén,

(ez Ausztriának adandó terület)

És saját kezébe vette ezt az ügyet.

Ki is kiáltotta a Lajta bánságot,

S a bán maga Prónay  Pál lett ott.

Szándékát félvállról hogy ne vegye senki;

A bánság egy saját bélyeget adott ki.

Akciója révén a kormány elérte,

Népszavazást tartson Sopron és környéke.

A települések hovatartozását

A nép döntse el és válassza hazáját.

A két hónap múlva tartott szavazáson

Magyarország mellett döntött egész Sopron.

Ezért is lett a „leghűségesebb város”,

Mert a döntés több, mint hetven százalékos.

A Sopron környéki falvak lakossága

Hazájának Magyarországot kívánta.

Ott a szavazóknak jóval több, mint fele,

(bár sok németajkú) igent jelölte be!

S hogy a területnek sorsa rendeződött,

A bánság szerepe már befejeződött.

Kialakulása történelminek tűnt,

A rövid életű Lajta bánság megszűnt.

(A népszavazás 1921 december 14-16-án volt)

Hull a hó a Hortobágyon

A barát füle

                                                                             

                                                                          

Walter István:   A barát füle

Martinuzzi Györgyként született a gyermek,

Aki Corvin János mellett nevelkedett.

Húszas éveiben pálos rendbe állott.

Kincstartónak tette Szapolyai János.

Nem sokára ő lett János Zsigmond gyámja,

És az egyházban is fényes pálya várta.

A váradi püspök rövidesen ő lett,

S a halála előtt esztergomi érsek.

Követte a pálos-rendi szegénységet,

Rájuk jellemzően, az egyszerűséget.

Végig a fehér rend ruháját viselte,

„Fráter” név is utalt szerzetességére.

Kincstartósága és püspöksége alatt

Megszerzett vagyona mindvégig megmaradt.

Ország érdekében vágyta felhasználni,

A fiatal János Zsigmondot szolgálni.

A távlati célja: béke teremtése,

Három részre szakadt hon egyesítése.

Ennek érdekében jó viszonyt tartott fenn

A nagy hadsereget birtokló törökkel.

Habsburg Ferdinánd ezt nem nézte jó szemmel,

Miért megalkuvó a törökkel szemben?

Fogalma sem volt az oszmán haderőről,

S a két irányban is engedményt tevőről

Árulást gyanított, kissé félt is tőle.

Több címmel látta el, mint annak előtte.

Akképp szándékozott megnyerni magának

Kinevezte Erdély főkancellárjának,

Esztergomi érsek kinevezést kapott,

S kijárt a pápánál bíboros kalapot.

Gyanú és félelem ezzel még el nem ült,

S ez az erős ember életébe került.

A bűntényt remekül előkészítették,

Királyi parancsra szépen kitervelték.

Bele lett avatva az érsek titkára,

Mert neki volt hozzá szabad bejárása.

Hajnalban, a barát éppen imádkozott,

Titkára belépett:  üzenetet hozott!

A megbeszélt módon tőrét beleszúrta.

„Mit művelsz?” – a pap csak e szavakat szólta.

Erre már a többi bűnrészes ott termett

És valamennyien a főpapnak estek.

„Mi rosszat tettem?” ez tört fel a torkából,

S ezzel eltávozott az élők sorából.

Két puskagolyó és hatvanöt késszúrás.

A védelmezőjét is hétszer megszúrták.

A merénylők saját zsoldosai voltak,

Kik a kastélyban sok kincsre számítottak.

Hogy mennyi volt a kincs soha meg nem tudták.

Az alvinci kastélyt talpig kifosztották.

Az érsek tetemét – jó két hónapjára –

Vitték koporsóban Gyulafehérvárra.

De a teste nem volt sértetlenül hagyva,

Mivel szükségük volt a bizonyítékra,

Hogy a merényletet tényleg elvégezték.

Levágták emiatt a barátnak fülét.

Első Ferdinándhoz külön futár vitte.

Hogy a Fráter Györgyé, a király elhitte.

Dús szőrzetű volt az esztergomi érsek.

És a fül is az volt.  Övé, nem kétséges.

Bizarr egy eljárás, sosem tudhatjuk meg

Kinek az agyában születhetett ez meg.

A király a bűntényt magára vállalta

És ezért őt senki nem is kárhoztatta,

Mert Machiavelli elmélete szerint,

A szent államérdek mindenkit erre int:

Ha az ország javát szem előtt tartotta

A gyanús elemtől így megszabadulva.

Boszorkányok pedig vannak !

                                                                      

                                                                           

Walter István:

Boszorkányok pedig vannak!

Első Géza király neje volt Zsófia,

Akiknek Kálmán volt legidősebb fia.

Apja halálakor még nagyon fiatal,

Emiatt nagybátyjáé lett a trónhivatal.

Őt Lászlónak hívták, (aki később szent lett),

És Álmost kedvelte, meglepetést keltett.

Kálmánnak öccse volt a kiszemelt Álmos,

Két testvér egymással így hát szemben állott.

Miért nem volt Kálmán László patronáltja?

A krónikák szerint: kancsal, púpos, sánta.

Ez a furcsa külső arra ösztökélte,

Hogy a trónt egyházi pályára cserélje.

Gondos neveltetést kapott ezért Kálmán

És így műveltebb lett minden kortársánál.

A halálos ágyán (szent) László belátta,

Hogy Álmos nem való királyi állásra.

Kálmán ez időben már váradi püspök,

A királyi címért nagy eséllyel küzdött.

Az egyházi címet emiatt feladta

És magát királynak megkoronáztatta.

Nagy tudása miatt tekintélye nem nőtt,

Sőt inkább kapott egy gúnyos „könyves” jelzőt.

Mai emberek ezt nagy büszkén viselnék,

De akkoriban ezt könyvmolyként értették.

Első királyunk volt, ki azért sokat tett,

Hogy kialakuljon irodalmi élet.

Írni és olvasni minden papnak kellett.

Tudatlan papokat fel nem is szenteltek.

Csak következtetünk olvasmányaira,

Írásos emléknek nincsen másolata.

Pray-kódex megemlít néhány kisebb könyvet,

Melyek talán Kálmán kezében lehettek.

Egy ilyen gyűjtemény latin szövegébe’

Bújik meg a nyelvünk szép szövegemléke.

A királyi udvar fontos termékei,

Az István-legendák elkészítései.

Szent Imre és Gellért legendái mellett

Egyházi szertartás-tanok szerepeltek.

Méltán illették hát Könyves melléknévvel,

S az ehhez járuló egyszerűségével.

A kegyetlenkedő keresztes lovagok

Átvonulásának korlátokat szabott.

Csak felügyelettel engedte át őket

S nem támogatta a Szentföldre menőket.

Rendelkezései ideája: béke

Meglepő jelenség a lovageszménybe.

A törvénykönyvének újjá alkotását

A bekövetkezett idők indokolták.

Büntetést írt elő a vétségek ellen,

Kötelességektől öröklésig mindent.

Büntetési módok mind enyhébbek lettek,

Hamis vádolókat keményen büntettek.

Szigorúbb büntetés csak azokat várta,

Akik áhítoztak király hatalmára.

Így lett megvakítva a rátörő Álmos

S annak fia, Béla  (ez volt a szokásjog).

A nemek közötti eltérő bánásmód

Markánsan kitűnik mégpedig olyan mód,

Hogy a törvény szerint a házasságtörő

Csak az asszony lehet, így ő a vétkező.

(És a hűtlen férjet, hogy mivel büntettek?

A törvénykönyv erre nem ad feleletet!).

A boszorkányokról – ami híressé vált –

Félreérthetően szólott a bölcs király.

Az idézett „striga”, misztikus nőt jelent,

Kizárólag rájuk mondta, hogy nincsenek.

De, ha a nőszemély rontó, „malefici”

Az már a boszorkány és el kell ítélni.

Ilyen királyunk volt a bölcs Könyves Kálmán,

Kinek fiából lett a második István.

Cselszövő humanisták

                                                                               

                                                                     

Walter István : Cselszövő humanisták

Hunyadi kormányzó fia nevelését

Vitéz János váradi  püspökre bízta,

Aki nagyon komolyan vette a kérést

Hiszen a címét még Hunyaditól kapta.

Az apa halála után sem feledte.

Együtt raboskodott a gyermekeivel.

Együtt kerültek be a történelembe

Mátyás királlyal, az ő jótevőjével.

Így hát a reneszánsz uralkodó mellett

Vitéz János volt a humanista érsek,

És mint tanácsadó, ő állt legközelebb

A kancellárián, a király kegyéhez.

Unokaöccse is, itt szerephez jutott.

Janus Pannonius volt, a neves költő.

Számos dicsőítő költeményt alkotott,

Nagy részük persze, a királyt dicsőítő.

A hálás költőből pécsi püspök is lett.

Könyörgő verseket is vetett papírra.

Imigyen kérve isteni segítséget,

Amikor a király elindult a harcba.

A király számára fontosakká váltak.

Nagyon sok külügyi dolgot elintéztek.

Rendezték ügyét a diplomáciának.

A humanista műfajban jeleskedtek.

Bár Mátyás király is művelte a műfajt,

A stilisztikai bravúrok nem mentek.

Elintézte ezt két diplomata főpap.

S nem lépett nyomába régi mesterének.

Vitéz János alatt Esztergom kiépült.

Tudósok serege lepte el a várost.

Felújult a vár, függőkert is épült,

Miből nem látunk csak néhány törött szobrot.

Nem régen tárták fel dolgozószobáját,

Melynek egyik falát írás díszítette,

Hirdetve négy erény allegóriáját:

Állhatatosságra, mértékletességre,

A bölcsességre és igazságosságra

Figyelmeztették őt, s a kötelességre.

A könyvekben sajátkezű javítása

Szintén utal aktív tevékenységére.

Egy idő után az érsek azt érezte,

Hogy a király őket mind távolabb tartja.

Mivel Mátyás, apja útjáról letérve,

Hadjáratokat is folytatott nyugatra.

Ezek költségére adót szavaztatott.

Megsarcolva ezzel magyar főpapokat.

Az érsek s unokaöccse fellázadott,

Elárulva ezzel uralkodójukat.

Az országgyűlésen Vitéz fel is szólott.

Kifejtette, hogy a haza jövedelme

Nem a haza védelmére fordítódott,

Hanem hódításra lett az befektetve.

A legenda szerint Mátyás megkérdezte:

Egyetértenek-e ezzel a beszéddel?

S amikor az érsek azt megismételte,

A király mérgében felpofozta szépen.

Bár ez a pár pofon nem hitelt érdemlő,

Részévé váltak a magyar köztudatnak.

És az uralkodó ellen szervezendő

Megmozdulás élére állt a két főpap.

A királlyal minden híve szembefordult.

Mi több, királyjelöltet is állítottak.

Fő-és köznemesség egyszerre megmozdult.

Az uralkodóval mind szembefordultak.

Ám Mátyás hatalmas bravúrt hajtott végre:

Nagy sietve országgyűlést hívott össze.

A lázongó urak meglepetésére,

Adományaival a viszályt megtörte.

A szervezők csak enyhe büntetést kaptak.

Vitéz János került házi őrizetbe.

Janus Pannonius csak külhonban lakhat.

Egyikük sem maradt sokáig életbe’.

Istennek szentelve

                                                                         

                                                                           
                                Walter István :   Istennek szentelve

A királyi párnak menekülni kellett

A tatárjárás okozott veszedelmet.

Az Adria partján találtak rejteket,

Ahol kilencedik gyermekük született.

Előző gyermekük meghalt nagyon korán,

Az ő nevét kapta, Margit, ennek okán.

Hogy népüket tovább tatárok ne dúlják,

Születése előtt Úrnak ajánlották.

A szent frigy emiatt korán megköttetett,

Így kérve az Istent, mentse meg népüket.

A lány is kitartott, később már az apja,

Hogy ettől eltérjen, hiába akarta.

Már három évesen kolostorba került,

Hol reggeltől estig imádságba merült.

Tíz évesen ment a Nyulak szigetére,

Itt lett a lakhelye egész életére.

Fogadalmat tett a magiszter kezébe

És az ünnepélyes szertartását kérte,

A neve:  Szüzek Istennek szentelése,

Hogy szigorúbb legyen kötelezettsége.

Apja férjhez adná cseh uralkodóhoz,

Barátság jeléül a nagy Ottokárhoz.

Ki meg is kereste a lányt a szigeten.

Tetszett és azt mondta, elvenné szívesen

A szép királyleányt. De ő nem engedett,

Kitartott amellett, amit eltervezett.

Szerzetes élete nagyon mintaszerű,

Viselkedése aszketikus jellegű.

Böjt, önostorozás, szegénység keresés,

Társain mindig alázatos segítés.

Bensőséges imák és engedelmesség,

A betegek ápolása jellemezték.

A legtöbb kolostorlakó azért élt itt,

Hogy védve legyenek házasságkötésig.

Elviselték a zárda rideg falait,

S tanulták az asszonyok feladatait.

Felettük álló királylányt nem értették,

Alantas munkára fordítja figyelmét.

Ilyen volt szerintük betegek mosása,

S hogy elesetteket serényen szolgálta.

Margitról elterjedt, hogy csodákat is tesz,

Miszerint nagyon sok embert gyógyított meg.

Egy ízben kútba fulladt lányt kelt életre,

Leomlott ház alól fiút kimentette.

Saját halálát is előre érezte,

A rend főnökasszonyának ezt jelezte.

Halála után is csodákat jegyeztek.

A királylány arcán rózsás pír jelent meg.

Szeme körül arany félkörív csillogott,

Egész teste édes illatot árasztott.

Betegek tömege kereste fel sírját,

Leprások, süketek, koldusok és bénák

Egész sora gyógyult meg eme szent helyen,

Segített ismerősön és ismeretlenen.

A szigeti Szűz Mária-kolostorban

A sírhelyénél mindig sok zarándok van.

Szentté avatását bátyja ajánlotta,

Akinek leányát is meggyógyította

(ötödik Istvánnak lánya volt Erzsébet),

Aki az ő övétől nyert egészséget.

A szentté avatás sokat késlekedett,

Kevés híján hétszáz évet igénybe vett.

Magyarázták történelmi viharokkal.

Tény, hogy keveset törődtek magyarokkal.

Középkorban Zsigmond és Hunyadi Mátyás

Ismételten kérték szentté avatását.

Nagy nehezen véget ért a procedúra,

Tizenkettedik Pius szentté avatta.

A magyar királylány került nagy sokára

Szent Margit névvel be a szentek sorába.

               

                 

Huszár nők II.

                                                                            

                                                                       

Walter István : Huszár nők  (II.)

Pfiffner Paulina, Mária tiszttársa

Katonatiszt apjának lép nyomdokába.

Színésznőként beállt a honvédseregbe,

Mindenki Ligethy Kálmánként ismerte.

Férfiúként vett részt sok kemény csatában,

Mint igazi férfi, harcolt olyan bátran.

Bem apó haditetteit elismerve,

Megtisztelő hadnagyi rangra emelte.

Később egyik lábát két lövés is érte.

Sajnos, így került az ellenség kezére.

Rabláncon vitték el Gyulafehérvárra,

Később Pozsonyba egy hadi laktanyába.

Majd Gyulára vitték, itt meglőtte magát,

 S megmenteni már az orvosok nem tudták.

Bányai Júlia polgárlányként kezdett.

Férjhez is ment később egy ismert ügyvédhez.

Életében úgy lett váratlan fordulat,

Hogy a férje meghalt, így özvegyen maradt.

Nem akart beállni könyörgők sorába,

Elment a cirkuszba, ott állott munkába.

Ám valami mégis csak arra késztette,

Hogy férfiruhában álljon a seregbe.

Be is állt közéjük, de a férje nevén,

Így a seregben lett egyszerű közlegény.

Az isten is katonának teremtette.

Szert is tett igen gyors, fényes karrierre.

A szabadságharcot vitézül szolgálta.

De nem csak fegyverrel, eszét is használta.

Ügyesen kémkedett, változatos módon.

Fuvaros volt egyszer, máskor szolgáló volt.

Szappanos-emberként járt az ellenségnél

Csapatának fontos híreket szerezvén.

Az orosz táborban – ahogy Mata Hari –

Magát párizsi táncosnőnek adta ki.

Elkápráztatva az orosz katonákat.

Az így szerzett hírek jó ügyet szolgáltak.

Vitéz érdemeit Bem is elismerte.

Rendjelet mellére személyesen tűzte.

Ám a szabadságharc gyászos leverése

Az emigrációba kényszerítette.

Bem apótól itt is érte meglepetés,

Méghozzá kapitánnyá előléptetés.

Török honban Kossuthtal is találkozott

Századosként, pártfogásért folyamodott.

Elmondta, hogy ő nő.  Sárosi  Gyulaként

Szolgált a seregben, mint egyszerű honvéd.

Huszonhat évesen asszony lett belőle.

Egy zászlóaljbeli százados lett férje.

Az életét nem háziasszonyként élte

Férjével közösen harcoltak Erdélybe’.

Később – szintén együtt – Kairóba mentek,

„Fáraóhoz” címzett vendéglőt vezettek.

Ez lett a magyarok gyülekezőhelye,

Az otthonról hozott hírek cserehelye.

A sok kaland után – majd hatvan évesen –

Itt ezen a mesés egzotikus helyen

Fejezte be földi, szép pályafutását,

Melynek ritkán lehet találni a mását.

Huszár nők I.

                                                     


                                                                  

Walter István:  Huszár nők  (I.)

Reformkori változások

Új utat nyitottak

És az átalakulások

Nőkre is hatottak.

Férjeik mögül kilépve

Élharcosok lettek.

Női voltuk ellenére

Másképp viselkedtek.

Voltak, akik belebújtak

Katonaruhába.

Sőt férfiként háborúztak

A törvény dacára.

A parancsnok rendeletben

Ugyan leszögezte,

Csak asszonyi teendőkben

Számít a hölgyekre.

Előfordult mégis gyakran,

Hogy férfiruhába

Öltözött a nő, hogy abban

A hazát szolgálja.

Példaképük akadt.  Találhattak könnyen.

Számtalan nő harcolt a török időkben.

Rozgonyi Cicelltől  Zrínyi Ilonáig

Az egri asszonyok agyafúrt harcáig.

Ország irányítók szava ellenére

Számos nő úgy döntött, megy a csatatérre.

Nevüket e versben sorolni sok volna.

Kilétét és nemét nem csak ő titkolta.

Olyan bátorságot mutattak, amellyel

Tiszti rangig vitték a honvédseregben.

Lebstück Mária is nevezetes huszár

Már a bécsi forradalomban is helytáll.

Annak leverése el nem tántorítja,

A harcot a magyar seregben folytatja.

A harcban kétszer is fejsérülést szerzett

Carl néven egynéhány ütközetben részt vett.

Annyira meggyőző férfi-öltözete,

Hogy egyszer Görgey még meg is büntette,

Mert női ruhában jelent meg egy bálon

Lecsukatta, hogy így máskor ne tréfáljon.

Nem hitte el róla, hogy tényleg nő lenne,

Hiszen oly vitézül harcolt a seregbe’.

Olyan kiváló helytállást tanúsított,

Amiért egy főhadnagyi rangot kapott.

Ám a szabadságharc szörnyű leverése

Nagy változást hozott sokak életébe.

Őt is elfogták és hurcolták börtönbe.

(Gyermekét az aradi börtönben szülte).

A fogsága után özvegyen maradva

Fiával élt együtt hatalmas nyomorba’.

Szörnyű szegénységben, mosónőként halt meg.

Sírját a Megyeri úton találod meg.

Huszka Jenő írt egy csodás operettet,

„Mária főhadnagy”-nak ő így tisztelgett.

Az első magyar lázadó

                                                                 

   

Walter István :  Az első magyar lázadó

Árpád leszármazottai között

Géza fejedelem tartotta a rendet.

Halálával gyorsan kiütközött

Közülük a hatalom ugyan kit illet.

Halála előtt intézkedett.

Látta a nyugatról fenyegető veszélyt,

Ezért gyorsan megkeresztelkedett,

Hogy így elnyerhesse első Ottó kegyét.

Keresztségben István lett a neve,

És a fia Vajk is ezt a nevet kapta.

Felesége Sarolt kitervelte,

István neje legyen bajor herceg lánya.

Gizella akkor még csak tíz éves,

Amikor Istvánnal összeházasodtak.

István lett a király, nem kétséges,

Pedig nála esélyesebbek is voltak.

Egyikük, - jogosan – úgy gondolta,

Hogy a rend szerint őt illeti meg a trón.

Keresztségben a Mihály nevet kapta.

A kirekesztésén feldühödött nagyon.

A somogyi vezér fegyvert fogott

És a seregével István ellen indult.

A két sereg Sólynál találkozott,

Ahol István végül győztesnek bizonyult.

A lázadót egy német megölte.

Az akkori íratlan törvények szerint,

István a testét felnégyeltette,

Ezzel bosszulva meg lázadó bűneit.

A testrészeket meg kitűzette

Pannónia három várának fokára

Negyedik részt elküldte Erdélybe,

Jelezvén, hogy az is az István országa.

A legyőzöttnek volt még egy bűne,

Amivel a büntetést kiérdemelte,

A keresztény érték ezt nem tűrte.

Hogy Géza özvegyének kezét megkérte.

Mivel Sarolt fejedelemasszony

Az őt kérő rokonnak kosarat adott,

Indok volt, hogy Istvánra támadjon.

A pogány törvények adtak erre jogot.

Koppányon kívül útban voltak még

Úgy az apai, mint az anyai ágon,

Kik zavarták a király érdekét.

Gyula sem maradt sokáig lábon.

Ő harc nélkül is megadta magát,

Bár a királyi udvarba költöztetett,

Nem érezte biztonságban magát,

Lengyel segítséggel innen megszökhetett.

Gyula fiai, Bonyhád és Baja

Sem fogadták el a fennálló hatalmat,

El is érkezett éltük alkonya,
A vérpadon nyerhettek végső nyugalmat.

A Maros-völgyének ura Ajtony,

Gyakran megvámolta a Dunán érkező,

Só-szállítmányt. Nem volt neki pardon.

Csanád végzett vele, a sereg vezető.

Taksony unokái Vajk és Vazul,

Valamikor régen jó viszonyban voltak,

Mostanra a helyzet úgy alakul,

Vazul esélyei igencsak megkoptak.

Mert István utódnak nem jelölte,

Hanem örökösként Orseoló Pétert.

(Legendaként :  Gizella küldötte,

Megvakította és ólmot önt fülébe.

István ezt megtudván, sírni kezdett).

De ezt nyilván az utókor találta ki.

Vazul neki útban volt, és vesztett.

Mégis csak királyok lettek a fiai.

    

Európa legbátrabb asszonya

                                               Walter István                    

Európa legbátrabb asszonya

Szenzációs hírnek érezte mindenki

Rákóczi kit akar feleségül venni.

Mert hát egy erdélyi fejedelmi család

Leszármazottjaként nem adhatta alább

Híres törökverőnek unokahúga

Volt akit választott.  Ő Zrínyi Ilona.

Már az maga szenzációnak számított,

Tizenhárom éves volt, akit választott.

A lány még nem látta ezt a férjjelöltet,

Az eljegyzés előtt összeismerkedtek.

Nem tudjuk mik voltak köztük az érzések,

Ezzel nem törődtek atyai döntések.

Ebben a frigyben Erdély és Magyarország

Szimbolikus egyesítését találták.

A házasságukból született négy gyermek,

A negyedik épp a jól ismert Ferenc lett.

Akinek együtt nem soká örülhettek.

Apja halála volt akadálya ennek.

Hat évnyi özvegység az anyósa mellett

A napfényre hozott néhány ellentétet.

Mi legyen az ifjú Ferencnek jövője,

A lengyel koronát akarta fejére

Zsófia, az anyós, csakis ezt képzelte.

Ilona azzal is elégedett volna

Erdélyi fejedelem lenne a sorsa.

A szenzációknak ám még nem lett vége,

Mert beleszeretett Thököly Imrébe.

Nem zavarta, hogy a botrány kiegészül,

És őt választotta második férjéül.

Thököly a magyar események miatt

Erdélybe vonult és ott szervezett hadat.

A felkelésével érdemeket szerzett,

Mozgolódására Bécsben is figyeltek.

Jó harminc év után országgyűlést hívtak,

Alkotmányos úton nádort választottak.

A kompromisszumot meg is pecsételte,

Hogy Thököly Zrínyi Ilonát elvette.

És az új nádor, hogy szent legyen a béke,

Thökölynek húgát feleségül kérte.

Sokak szerint frigyük érdekházasság volt,

De közöttük szerelmet látott az utókor.

A kis Ferenc viszont másképp vélekedett.

Szerinte csak anyja táplált érzéseket.

Thökölyt hozományvadásznak tartotta.

Nem valószínű, hogy ennek volt alapja.

Vádakat vág a kuruc vezér fejéhez

Bizonyítva gyermeki féltékenységet.

Ám rossz idők jártak házi boldogságra,

Mert eljött a kuruc csillag hanyatlása.

Alig töltöttek el együtt három évet,

Az újdonsült férjnek menekülni kellett.

Ilona pedig ottmaradt egymagára,

A kisgyermekeivel Munkács várában.

A Habsburg seregek állandó ostroma

A közvéleményt is felháborította.

Oly hírnevet szerzett, akár a nagybátyja,

Így lett „Európa legbátrabb asszonya”.

Hősiességével aki együtt érzett,

Nem küldött azonban egyéb segítséget.

Munkács várát három évig megtartotta,

Az asszonykapitány, tovább már nem bírta.

Friss hadak támadtak az erős falakra,

A várfeladásra késztette Caraffa.

A Habsburg fogságból – amint csak tehette –

Fogolycsere útján férje kimentette,

Két elfogott generálisért cserébe.

Így száműzetésben tovább együtt éltek.

Viszont azt elérni sehogyan sem tudta,

Hogy a gyermekeit még egyszer láthassa.

A megpróbáltatást nehezen viselte.

Börtönből kiváltott gyermeket neveltek.

De a sors még csapást tartogat számára,

El kellett költözni Nikodémiába.

A híres nagyasszonyt a halál itt érte.

(Később a fiával került török földbe).

Két évszázad után kerültek csak haza,

A kassai dómban végső nyugalomra.

A hősnőt és fiát, a nagy fejedelmet,

Érdemeik szerint méltón eltemettek.

Férjétől a vallás most elszakította,

Őt eltemették a késmárki templomba’.

De a történelem fricskázott még egyet,

Jött Trianon, s határon kívülre kerültek.

Az özvegy kálváriája

                                                                         

Walter István:  Az özvegy kálváriája

Befolyásos család lányaként született

De leány csak tizenöt évig lehetett.

Ekkor hozzáadták egy nemes emberhez,

Akivel viszont nem sokat élhetett.

Férje hamarosan ment a csatatérre

Tizenöt éves háború hadvezére

Lett, ahol kiváló érdemeket szerzett.

Eközben elesett és a nő özvegy lett.

Ekkor kezdődött el a kálváriája,

Záporesőként hullt rá a nádor vádja.

Gyilkosság volt, amit felhozott ellene.

Pert azonban soha nem folytattak vele.

Ám ítélet nélkül is börtönbe zárták,

Ahol a bűneit még gyarapították.

Levélben írta egy ellenlábas lelkész:

Hogy boszorkányság is terheli a lelkét,

Miszerint macskákat küldött a házába

Mégpedig az ő elpusztítására.

Ennyi is elég volt, hogy bűnösnek mondják.

Per alá viszont csak szolgálóit vonták.

Azok közül gyorsan hármat kivégeztek,

Negyediket örök fogságra ítéltek.

A szokásjog szerint megillette volna

Törvényes per lefolytatásának joga.

Az özvegy ezt maga is kezdeményezte,

Kérése nem talált csak süket fülekre.

A nádor ezt azért húzta, halasztotta,

Mert szert akart tenni a hamis tanúkra.

Mert a tárgyaláshoz bizonyíték kellett.

Bárhogy iparkodott, elégséges nem lett.

Olyan történt, ami az ügyet lezárta.

És ez nem volt más, mint az özvegy halála.

A legenda viszont most már szárnyra kapott,

Állandóan új tétellel gazdagodott.

Szűzlányok vérében fürdőzött az özvegy,

Kínozta, azután meggyilkolta őket.

Egy jezsuita pap még olyat is ráfog,

Hogy bizony az ördöggel is cimborázott.

A híre elterjedt Európa szerte

A „népszerűsége”  Drakuláét verte.

Horror filmeknek lett gyakran szereplője.

Úgy mutatták be, hogy mindenki félt tőle.

Lejárató kampány olyan sikeres lett,

Amit a kitalálója sem tervezett.

Ha a nádor utódai nem halnak ki,

Talán még jogdíj is kijárhatna neki.

De, mi az alapja eme legendának?

Mi oka az özvegy kálváriájának?

Történt haláleset a nő udvarában,

Orvosnők voltak alkalmazásában.

Az ő sebészeti eljárásaikat

Tudatlanok kínzásokká torzítottak.

Támadást a nádor azért indította,
Mert szert akart tenni hatalmas vagyonra.

Ezért lett célpontja Báthori Erzsébet,

Akit úgy ismerünk, mint csejtei rémet.

Így tette őt tönkre egy gonosz koholmány

És emiatt lett szadista boszorkány.

Hogy mi lesz a köztudatra ható érzés?

Legenda vagy tények ?  Ez már egy más kérdés.